Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-04 [169]
A "KIJÁRÓ" MŰKÖDÉSE ZUG3R ÁSZÁT, KIKÖTÖTT DIJAI PER UTJÁN NEM ÉRVE N-T)SITHE TÖK Érdekes és elvi fontosságú végitéletet hozott a budapesti kir. törvényszék dr. Bothár Sándor tanácselnök vezetése mellett, A perbeli tényállás szerint Szerdahelyi Sándor szabómesternek egy fontos ügye várt elintézésre az egyik közigazgatás1 ' hatóság előtt. Szalkay László magántisztviselő vállalkozott arra, ho2;y kitűnő összeköttetései révén a szóbanforgó ügyet gyorsan és kedvezően tudná elintéztetni, E tárgyban a felek között megállaoodás létesült és Szerdahelyi Szalkay László számára 800 pengő tiszteletdijat igért. Ebbel előre lefizetett 7oo pangót. Ekörül keletkezett most a per. Szerdahelyi elégedetlen volt azzal az elintézési móddal,amelylyel az ügye a közigazgatási hatóságnál befejezést nyert és ezért visszaperelte az előlegül adott 7oo pengőt. A központi járásbíróság helytadott a keresetnek és Szalkay Lászlót az összeg visszafizetésére kötelezte,mert a beszerzett adatok szerint Szerdahelyi ügye nem ugy és nem akkor nyert elintézést, mint ahogyan és amikorra Szalkay közbenjárására eredményeként megigérte. Fellebbezés folytán került az Ügy a törvényszék elé, ahol az első biróság marasztaló ítéletét megváltoztatták, felperest keresetével teljesen elutasították. Érdekes enne 1 ' az ítéletnek"az indokolása, amely tényként állapítja meg, hogy az alperes nem ügyvéd, tehát nincsen olyan jogosítványa, amely szerint felek képviseletében,ezek megbízásából hatóságok előtt eljárhatna. Ebből folyóan megállapította a törvényszék azt is, hogy az alperes vállalkozása a zugirászat vétségének gyanújelenségeit is mutatja. Ilyenformán az alperes közbenjárása törvényes tilalomba ütközőnek látszik. Az Ítélet indokolásáénak tovább 1 része'hangsúlyozza, hogy a hatosa -gok a hozzájuk beérkezett beadványom felett, az előirt ügyviteli szabályok értelmében ós a törvényes jogszabályok szerint kötelesek intézkedni és minden különös sürgetés, vagy közbenjárás nélkül be kell következni a hatósági intézkedésnek. Az alperesnek vállalt "kijárása" tehát a jóerköicsökbe ütköző ténynek minősítendő annál is inkább, mert nem ügyvédi tevékenységiről van szó vele kapcsolatban. A törvényszék álláspontja szerint a jóerkölcsökbe, vagy törvényes tilalomba ütköző szerződés semmis. A birói joggyakorlat szerint seramis szerződésből egyik szerződő fél sem érvényesíthet jogokat. De ha az egyik fél már teljesített,akkor ennek visszakövetelés! jogot sem biztosit a bírói joggyakorlatj csak az esetben, ha teljes jóhiszeműségét igazolja, • A biróság ennélfogva vizsgákat tárgyává tette, vájjon a 7óo pengős előleg, illetve a kijárási díj fizetése' jóhisemüleg történt-e, vagy sem. Ezt a kérdést a törvényszék nemlegesen döntötte cl, mert a felperesnek is'tudnia kellett, hogy a közhatóaágok a hozzájuk intézett beadványok felett, minden különösebb közbenjárás ' vagy kijárás nélkül tartoznak intézkedni. Kikondotta tehát a törvényszék, hogy a felperes birói uton nem követelheti vissza a korábban teljesített, de nem jóhiszeműen lefizetett 7oo pengőt. /MOT/G.
