Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-13 [169]

ÚTÜGYI NAGY GYŰL S KECSKÉM ÉTEN. Kecskemét, december 13. A Magyar Touring Club és a Duna_Tis zaközi Mezőgazdasági Kamara vasárnap délelőtt Kecskeméten a városháza dísztermében útügyi nagygyűlést rendezett. A Touring Club a nagyobb vidéki városokban sorozatos nagygyűléseken tárgyalja még uz időszerű útügyi problémákat, Az útügyi gyűlések sorrendjében Szeged; Debrecen, Győr,^ Miskolc és Kaposvár után tnost Kecs*, kémére került a sor. A kecskeméti városháza disztermét zsuf olás 1 g me gt öltötték a különobző hatóságok, szervezetek és egyesületek küldöttei, ott voltak a kereskedelemügyi miniszter képviseletében Álgyay Hubert Pál államtitkár, Kutassy Ferenc és Benke István miniszteri tanácsosok, Maiéter Jenő és Elischer Pál műszaki főtanácsosok, Rakovszky Iván és Zsitvay Tibor volt miniszterek, báró Prónay György, Patay Tibor, Be re tv ás János és Kolozsváry Mihály felsőházi tagok, Kelemen K

orn

él, az OTT elnöke, gróf Teleki Mihály, Krüger Aladár, Erődi Harrach Tihamér, báró Vojnits Miklós, Sándor István, Mocsáry Dániel, Pintér József, Ember Sándor, Csoór Lajos, Remény 1-Schne ller Lajos, Dinnyés Lajos, Temple Rezső és Endre Zsigmond országgyűlési képviselők, Pest várraegye képviseletében Ney Géza főjegyző, Keoskemét városa képviseletében fáji Fáy István főispán és Kiss Endre polgármester/ ott volt tov ábbá Kozma György szentesi és Latinovits János baj al főispán, Alexander Imre Szolnok vármegye alispánja, gróf Török Sándor, Quittner Ervin, Wünscher Frigyes dr. kormányf őt an ácsos , a Hangya vezérigazgatója, Inácsi Farkas Ferenc és Medveczky Károly gazdasági főtanácsosok, A. öuna-feffszaközi városok Polgármesterei közül többen, a honvédség kiküldöttei, a MÁV, az államépitészeti hivatal, a vármegyei és járási gazdasági egyesületek, a mezőgazdasági bizottságok, kereskedelmi társulatok, az ipartestületek, a duna-tlszaközl gyáripar, az idegenforgalmi érdekeltségek és az autósegyesületek kiküldöttei. A Magyar Touring Club részéről nagybudafal Vermes Gyula elnök és Kirchknopf Ernő főtitkár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara részéről Szentjóbi Staub Elemér ny. államtitkár, elnök és Gesztelyi-Nagy László gazdasági főtanácsos, Igazgató fogadták a nagygyűlésre érkező vendégeketo A nagygyűlést először Szentjóbi Staub Elemér, majd Fáy István főispán és Kiss Endre polgármester üdvözölték, azután Rakovszky Iván titkos tanácsos, v. miniszter mondotta el elnöki megnyitóját. , - Csak a rövidlátó közlekedéspolitikusok nem akarják tudomásul vertni, - mondotta - hogy milyen nagy a jelentősége ugy hazai, mint nemzetközi, ugy közgazdasági, mint idegenforgalmi szempontból annak a körülménynek, hogy ez a nevezetes betonszaiag, amely az Eszaki-tenger partjait összeköti a Fekete- és M árvány-tengerre 1, Magyarországon, a Nagya'if öld ön és igy Kecskeméten húzódik végig, és hogy a transzkontinentáll s' ut időszerű ügyelt intéző nemzetközi Irodát Budapesten állították fel. Ezzel az úttal a Duna-Tisza köze elsőrendű országuthoz jutott s bár több nemzet., közi jelentőségű utunk van, mindez nem jelenti azt, hogy uthd-lózatunkkal meg lehetnénk elégedve. Ellenkezőleg közlekedési politikánk sürgős és átfogó revíziójára van szükség. - Az útnak az a hivatása, hogy az autót^ a fogatot, a kerékpárt és a gyalogforgalmat egyaránt szolgálja, a turistaforgalomnak és a gazdasági életnek egyaránt rendelkezésére álljon. Az útnak szociális jelentősége . is van, a kistermelő közelebb jut a jó uton a piachoz; a hatóságokhoz és a'jogvadelemhez, a beteg az orvoshoz és a kórházhoz. Nincs elég jó utunk* Nincsenek olyan utaink, amelyek falvakat, városokat, illetve országrészeket kötnének össze megfelelő módon. Sok a hiba és a tennivaló a régi utak átépítése terén. A falusi köves utak tul keskenyek, a hivatalos utstatlsztlka szerint kilométerenként két-háromezer pengőre volna szükség az ut helyes és gazdaságilag is okszerű fenntartásához, de nálunk erre a célra allg^ négy-ötszáz pengő áll rendelkezésre ós a fedezet növelésére alig van kilátás. A takarékoskodás nem vezet célra, sőt a leromlott utak helyrehozatala sokkal többe kerül, mint amennyibe az évrőlévre történő karbantartás került volna. r

, ** Az ut végül a kultúra tükre, nemcsak-azért, mert a magasabb kultúra épiti a jobb utakat, de azért'is, mert a j o ut alapja a jobb gazdasági életnek és a magasabb kultúrának* /Folyt.köv./