Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-01 [169]
ZU DR.- BÉRÉNYI PAL VALU'L.UGYE. . i/Z> folytatás./ A továbbiak során arr^l beszélt, hogy miként ismerkedett meg Benyik Máriával, A leány segitséget kérni jöot hö2zá, majd másodízben egy szívességet kért, harmadszor telefonon kérte, hogy menjen.el a lakására, mert beteg• - Én közöltem vele - vallotta - hogy anyagi gondjaim vannak. Ezt azért mondtam, hogy tőlem pénzre ne számítson. Ekkor mutatta be jövendőbelijét: Kelemen Józsefét* - Mondja el, miként történt az első visszaélés, « szólt az elnök , - A bankban megjelent nálam egy hő, aki Zimmer Richárdnénak mondotta magát, Jótermető> 3o év körüli, zsiüó külsejű asszony volt*' El-^ mondta, hogy lent igazították hozzám* Én voltam a bak* rékpénztár mindenese és ezért nem csodálkoztam, hogy hozzám küldték. Ez a nő, aki Zimmer' RiChárdnéként szerepelt^ szelvénypengő felszabadítása ügyében jött, Erde-' k eit az ügy, bár nem tartozott rám; - Figyelmeztettem, hogy az igazat vallja, Miért mondja azt/hogy ez s Zimmer Richárdné létező s2emély? Miért tagadja, hogy ön vásároltatta a szelvényeket? - Allitom, hogy nálam járt egy hölgy, aki igy mutatkozott be.Ebben az ügyben semmi szerepem nem volt,- Én csak kíváncsi voltam, hogy miként lehet szelvénypengőt felszabadittatni. Ez a hölgy csak egyszer járt nálam, de kétszer telefonált. Azóta sem láttam,: - Önt érdekelte Q szelvénypengő felszabadítása,- - jegyezte meg az elnök, - Miért "nem értesítette a pénzintézetét, hogy be akarják csapni a bankot, illetve a Nemzeti Bankot? - Én nem tudtam, hogy a Nemzeti Bankot be akarják csapni. Én azt hittem,- hogy az okiratok jók s arra gondoltam, hogy érdeklődöm: miként lehet felszabadítás! engedélyt kapni a Nemzeti Banktól, - Érdeklődött, hogy miként lehet 2 Nemzeti Bankot félrevezetni* Miért nem vallja be őszintén, hogy rossz anyagi viszonyok közt volt és ezért követte el mér, ezt az első visszaélést? Miértnem i smeri el. hogy ön volt az eszmei kitalálója enrek a visszaélésnek? m ffetn én voltam, - Ki volt az a bizonyos X. ur? - kérdezte az elnök, - Ha megmondhattam volna, nem követtem/el önygilkossági kísérletet. Nem nevezhetem meg X, urat. .volna - Inkááb bűnhődik helyette? - Én inkább a pusztulást választom, mint azt, hogy megmondjam,- Tessék elhinni, hogy már az első pillanatban tudtam: nékemk ell vállalni a felelősséget és ezért követtem el az öngyilkosságot,,.December közepén felkeresett engem az az ur, akit nem nevezhetek meg, Elmondta: tudja, hogy anyagi gondom van és segítségemre lesz, ha szelvénypengő felszabadítása körül az adminisztratív lebonyolításnál segédkezek. Azt ígérte, hogy egy ugyan ilyen tranzakció esetén nagy jövedelemhet juttat. - Miért kellett az ön közreműködése, ha tisztességes dologról volt szó? -• Tudom, hogy X. ur szerint sem volt rendes dolog. Ennek az urnák engedélye volt ugyan a Nemzeti Banktól, legalább is én azt hittem, de azért kellett segédkezni, mert a Nemzeti Bank feltételeit E, ur nem akarta betartani. Ebben az ügyben csak segédkezet nyújtottam, míg a következőben már aktív résztvettem, ' Hosszasan vallott Berényi T, Pál dr, arról, hogy mit mondott néki az a bizonyos X. ur s ekkor az elnök közbe szólt: - Ne cifrázza a dolgokat. Félre akarja vezetni a törvényszéket. Ami 1 : itt elmond, az mind mese. Arról beszéljen, hogy m iként történt a Községi Takarékpénztár cégvezetőjének a megtévesztése?- Volt egy ismerősöm, • egy trafikos, aki abban a házban lakott, ahol én, Szekszárdi a neve. Megkértem, hogy tartsa szóval Rónay cégvezető urat mindaddig, amíg én valamit figyelemmel kisérek,-Az illető ur nem tudta, hogy miről van szó. Amíg a cégvezetővel beszélt, én látni akartam, hogy van-e akadálya a Vifizetésnek,> - És mennyi h- szna volt ebből a dologból?- Semmi, X.ur nem adott egy krajcárt sem. Amikor u pénzért jelentkeztek a pénztárnál,akkor RÖnay cégvezető azt mondta: képzeld^ /Folyt. köv,/P. • 11
