Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-09 [169]

EREKY KÁROLY _ AZ ÖNTÖZÉS KÖZGAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉRŐL. A Magyar Közgazdasági Társaság ma, csütörtökön este a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara e lőadó termében ülést tartott, amelyen a magyar közgazdasági élet számos kiválósága is rásztvett. Az előadóülést K á 1 1 a y Miklós ny. földmüve lés ügyi mi­niszter nyitotta meg s néhány meleg szóval üdvözölte az ülés előadóját. Az előadóülés egyetlen tárgyai E re k y Károly volt mi­niszter előadása volt, aki "Az öntözés közgazdasági jelentősége" cimmel értekezett-.. Az előadó rámutatott, hogy az Alföld .nagyszabású öntözését műszakilag jól. elő kell készíteni, mert az eddigi tapasztalatok szerint, a nagyméretű öntözés elronthatja a talajt s Magyarországon az ilyen öntö­zést eddig a legtöbb helyen abba kellett hagyni * Bármilyen jól legyen előkészítve az öntözés műszakilag, eZ önmagában nem elegendőt. Az öntözést közgazdaságilag is meg kell alapozni, különben hiába épülnének meg a csa­tornák* Számolni kell azzal, hogy a gazdáknak nincs aaj át tőkéjük befek­tetésre s nem szabad elfelejteni, hogy a gazdát árn-r 3 a lom'sohasem sürget­te az öntözéstj hanem azt lelkes mérnökök kezdeményezték. A tapasztalni; icülönben is Európaszer te azt bizonyltja, hogy a gazdák még az államkölt­ségen készített csatorna ingyen vizét sem vették igénybe. Példa erre a dél-francia eset v ahol az ör.fcözőcsatorna évekig használatlanul havert* Az előadó egy példával világította meg, hogy az öntözést közgazdasági. 1 , g hogyan kell előkészíteni. A magyar gazdák - úgymond - nem termeltek cu­korrépát mindaddig ? mig a cukorgyárok nem tanították meg őket ás csak akkor v ál lálkoztak^répatermelésre, mikor vetőmagot, előleget és kisvasú­tat kaptak., tov ább'/6 lőze tes szerződésben biz tos i tott ék számukra a vétel­árat,- Ez a példa mutatja, hogy ha a nagyméretű alföldi öntözést meg akar­juk Valósítani, akkor olyan kereskedelmi és ipari vállalatokat kell alapí­tani, amelyek élőre biztosítják a gazdákat arról, hogy öntözött termé­nyeiket átveszik* Arra is álljon itt néhány példa - hangoztatta az elő­adó - hogy milyen mezőgazdasági iparágakat kell meghonosítani az öntözés érdekében, Protoin-dus erőtakarmány-gyárakat kell felállítani, amelyek az öntözött földek zöld takarmány-hozam át nagy mennyiségben feldolgozzák tartós és szállítható crőtakarmánnyá a nyugateurópai piacok számára. Ccllulóza~gy árakat .ke:ll létesíteni, amelyek szántóföldi növényekből ál­lítják elő a cellulózát. Japán mintára meg kell szervezni a nagyüzemű se lyemtenyésztőet, amely sokezer hold eperfa-kert öntözését teszi szük­ségessé > Ezenkívül van még sok kereskedő lm-i vállalkozás, - igy; gyümölcs­éi baromfi-export - amelyeket szintén nagyméretűén meg kell orgnnizálni, ha nem akarjuk^ hogy az öntözési akció elakadjon. Nagy kár lenne, ha az öntözés lekcsedéssel megindított ügye elaludna, mert az öntözés gazdasági hatalmat jelent. Azokban az országokban, ahol az öntözést sikeresen foly­ta tj ák, négy .zetki lómétoronként négyszáz ember tv 1 raegélni f mig a leg­gazdagabb ip.ros .országokban a népsürüség maximáin ar. 260, a régi egy­oldalú mezőgazdasági országokban 50 és hazánkban 90 'mbor. Ha az öntözést ü magyar Alföldön sikerül nogyssr.básuan olíndltan-uik, akkor a Dunameden­co népei Bécstől a Pe ke te tengeri g hozzánk fognak fordulni, hogy szervez­tük meg az ő modern mezőgazdaságukat ls. Ekkor a Dunaraedoncébún a mogyer tudás és tőke olyan szerepet fog j átszőni, mint amilyet c XJX« században az angol tőke és /ehosterl ipar játszott az egész világ területén* A mindvégig érdekes 6a értékes fej tegotéseket a Társaság nevében az elnöklő K á 1 1 a y Miklós köszönte meg az előadónakt A Magyar Közgazdasági Társaság ezt követően igozgató-válac^t­mányi ülést tartott, amelyen folyó ügyekot intézett cl./MOT/Ky „...JJGÉSZS ÉGÍÍGY A L ÉGO L T \L0MB AN, Vitéz Szentv áry Alfréd ny . őr­nagy az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága rendezésében "Egészségű/' a légoltalomban" cimmel az Egyetemi Szemklinika tantermében érdekes elő. adást tartott, amelyen .-ismertette a gyújtó, b romboló ós a mérgező '.' bombák hatását s az'ellenük való védekezés módjait. A tartalmilag és '•• formailag magas színvonalú előadást az Orvosi Továbbképzés Központi Bi­zottsága nevében Gr 6 s z Emi 1 dr. egyetemi tanár köszönte meg., /MOT/B ' „ w _„

Next

/
Oldalképek
Tartalom