Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-06 [169]
EGY SIKET NÉMA AFFÉRJA A DETEKTÍV7E1, Ez év július 14-én a hajnali órákban az Auguszta-telepen az egyik lakásba bekopogott Juhász István siketnéma kőműves. A laké ijedten nézett ki és amikor meglátta a rongyos ruhás és furcsán viselkedő fiat.lembert, rendőrnek adta át, aki bevitte az őrszobára. Dombi Antal detektív kezdte kihallgatni Juhászt, ami nem ment valami könnyen, mert még jelekkel is nehezen tudta magát kifejezni. A detektív Írással próbálkozott, felirta egy papírra a kérdéseket azzal, hogy ugyancsak Írásban adja meg a választ a siketnéma, akit azonban a jelek szerint a faggatás nagyon idegessé tett, először kézzel-lábbal tiltakozott, majd hirtelen dühében a detektívet állonvágta.. A királyi ügyészség hatósági közeg elleni erósz/k vétsége miatt vádat emelt Juhász István ellen, akit Sebők Zoltán dr. büntetotorvényszéki egyesbir 0 ma vont felelősségre. , , Silet'néma tolmács közvetítette a bir° os vádlott közötti párbeszédet. Juhász tagadta bűnösségét s azt, ho gy megütötte detektívet. ^Később, amikor szembekerült Dombi Antallal és a másik detektivyei, mar beismerte, hogy megütötte a detektívet, de azzal magyarázta tettét, hogy előzőleg D ombi őt arculütötte, , A kihallgatott detektívek terhelőén vallottak, majd a siketnema tolmács, mint szakértő, tette meg észrevételét. Eszerint a vádlott annyira korlátolt siketnéma, hogy cselekménye másképpen mérlegelendő, mint az intelligensebbeké. Az ilyen siketnéma nagyon gyorsan indulatba jon, általában egzaltált. • .. , .. , > >^ ^ i ' A törvényszék végül is Bölöny Ödön királyi ügyész vadbeszóde utan bűnösnek mondta ki Juhász Istvánt hatésági .közeg elleni erőszak vétségeben ás ezért egyhónapi fogházbüntetésre Ítélte, de a büntetés-végrehajtását pr°baidŐre felfüggesztette, Az Ítélet jogerős. /MOí/ Sy. NYUGALMAZOTT FOISFAN HAGlfA'ÜEKI PERÉBEN SZEGÉNYSÉGI JOGOT ENGEDÉLYEZED' A TÁBLA. Egy nyugalmazott főispán örökösödési pert inditott egyik rokona ellen.Nagyobb értékről volt szó, ugy hogy a nyugalmazott főispán a törvényszék előtt a becsatolt szegénységi bizonyítvány alapján azt a kérelmet terjesz tette elo, engedjék meg számára a szegénységi jogot, vagyis, hogy bélyegmentesen es illetékmentesen folytathassa le egzisztenciális érdekű perét. A törvényszék azonban a nyugalmazott főispán e kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy a felperesnek havi 131 pengő jövedelme van s ez jelentékenyen meghaladja a lakóhelyén szokásos napszám értékét. A főispán lakóhelyen a beszerzett adatok szerint az átlagos napszám ugyanis kettő pengő. A főispán felfolyamodással élt a törvényszék döntése ellen s Így került az ugy a budapesti királyi Ítélőtábla elé. Itt dr. Zsédely István tablabi.ro elnöklete mellett tartott ülésen foglalkoztak az üggyel s elvi jelentőségű határozattal a törvényszék döntését megváltoztattak, a főispánnak a szegénységi jogot megadták azzal, hogy e"joggal azonban illetékmentesség nem jar. Elhatározót indokolása kiemeli, hogy a polgári perrendtartásnak a^ szegénységi jág megadására vonatkozó parragrafusa nem értelmezhető akként, hogy csak a fél részesíthető szegénységi'jogban, akinek a joveaelme a szokásos közönséges napszámnál nem nagyobb, Figyelemmel arra hogy a nyugalmazott főispán havi 131 pengős jövedelme a saját és társadalmi állasához mert létfenntartási költségeit is csak szűkösen fedezi, ennelíogya az őo.ooo pengős hagyatéki Ügyben a felmerülő porköltségeket a salat létfenntartásának csorbítása nélkül fedezni nem tudná e iehetet;^?ínw£ fJ 80 ? 1 ?* 8 ! 8 fl^sfoglalása azt, hogy a szűkös jövedelemmel rendelkező fel követelésének érvényesítését birói uton igényelhesee./MOT/G,
