Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-06 [169]
SERÉDI JUSZTINIÁN HERCEGPRÍMÁS A DOROGI BÁNYÁSZOK SZENT BORBÁLA ÜNNEPÉN. A dorogiak Szent Borbála-ünnepe pénteken este kezdődött, amikor a Relmann-akna rendelőjében a bányatársulat által újonnan felállított Szent Borbála-szobor/a bányászok védőszentjének szobra előtt ismét bevezették a leszállás előtti imát. Az első imát S c h m i d t Sándor bányafőtanácsos mondotta. . Vasárnap reggel féltíz órakor érkezett a dorogi bányatemplom elé kíséretével dr . Sered 1 Jusztlnián bíboros hercegprímás. A bányász zenekar a Pápai Himnuszt j átszotta,majd a bányatisztviselők és bányászok nevében dr. Re 1 m a n n Ernő bányaügyi igazgató üdvözölte a bíboros főpásztort, aki azután az Ecce saterdos hangjai mellett bevonult a templomba. Itt ünnepi misét pontifikált, amely alatt a bányászok gyermek- és vegyeskara énekelt S t eln e r György kántor, társulati tanító vezényletével. Az ünnepre Dorog és a környék munkásságán, tisztviselői karán kivül felvonultak a bányászok, frontharcos, levente és tűzoltó alakulatai. Megjelent C h o r 1 n Ferenc felsőházi tag, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.t 9 elnöke,dr. Tass onyi Ernő miniszteri tanácsos, az iparügyi miniszter képviseletében, továbbá dr.R a d o c s a y László Komárom-Esztergom vármegye főispánja, dr.F r e y Vilmos alispán, dr.H a m v a s Endre prelátus kanonok, Reviczky Elemér főszolgabíró és mások. - Mise után a hercegprímás és kísérete a templom előtti téren megtekintette annak a hatalmas méretű eucharisztikus oltárnak tervét és helyét, amely körül a nagy bányász demonstráció fog lefolyni a jubileumi szentévben.Szénből faragott barlang lesz ez az oltár, tetején a ke ttős ke reszttel, Délelőtt 11 órakor kezdődött a munkásotthon dísztermében a bányamunkások önsegélyző és önmüvelö egyesületének díszközgyűlése, amely egyben beszámoló gyűlés is volt az egyesület fővédője, dr.Serédi hercegprímás és a bányatársulat vezetősége előtt. Dr.S c h m i d t Sándor banyaügyl főtanácsos, dorogi bányaigazgató megnyitó- és üdvözlő beszédében hangsúlyozta a társulat által támogatott munkás- és önsegélyző egylet működésének hasznos és üdvös hatását a munkásság szociális és kulturális helyzetére. - Ma már elmondhatjuk, hogy a dorogi munkások nem lenézett proletárok többé, hanem hasznos, öntudatos polgárai a magyar hazának. Az egyesület működése lehetővé tette, hogy a dorogi bányamunkás 30 évi szolgálat után egy családi ház birtokában mehet nyugalomba. Beszéde végén ismertette a munkaügyi miniszter leiratát, amelyben megígéri, hogy a munkás ügyeket, nevezetesen a bánya nyugbér kérdéseket tárgyaló értekezletre a dorogi munkásság képviselőjét is meg fogja hivnl. Dr.H ó k a Imre érseki tanácsos, banyalelkész alelnöki beszámolójában ismertette a 6500 tagot számláló egyesület működését. Az önsegélyző egyletnek 300.000 pengős háza van Budapesten és üdülője^ a Balaton mellett. Az erkölcsi és anyagi eredményt politikamentes munkájával érte el az egyesület. A beszámoló után C h o r 1 n Ferenc szólalt fel, aki biztosította a munkásságot a társulati elnökség jóakaratáról. A munkásság uj szociális mozgalmához, amely szerint a harminc évnél korábban megrokkanó munkás ls részesüljön segélyben, ^30.000 pengős segítséget i^ért. A bíboros hercegprímást köszöntötte ezután tízéves érseksége alkalmából' S e r é d 1 Jusztinián hercegprímás a vezetők és munkásság együttműködésének szükségességéről beszélt. A bányászok önsegélyző egyesületében csodálatos módofl. összefognak a vezetők és a vezetettek, -mondotta - azt szeretném, folytatta a hercegpr imás, hogy a munkások is tőkések volnának. A munkás ós a tőke viszonyát illetően Szent Ambrus püspökkel együtt én is azt mondom, hogy nem a tőkében van a bűn, hiszen a tőkét a becsületes tulajdonos a felebaráti szeretet gyakorlására használja fel. Nem a tőkében, hanem azokban a tulajdonosokban van a hiba, akik a tőkét erkölcstelen célokra használják, vagy akik elmulasztják a fe^baráti szeretet gyakorlását, vagy akik a modern életben elvonják a tőkét rendeltetésétől. Nem az a baj Magyarországon, - folytatta a hercegprímás - hogy van tőke, hanem az a baj inkább, hogy nincs mindenütt í tőke. A kereskedő legnagyobb baja a tőkeszegénység. A magyar kisiparos azért nem boldogul, mert nincs forgótőkéje. A magyar földmlvesnek is a S legnagyobb baja az, hogy nincs forgótőkéje ée igy kénytelen földjét megterhelni, vagy gabonáját, terményeit eladni áron alul,vagy akkor, amikor lelketlen emberek kihasználják, /folyt, köv./
