Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-19 [168]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. november 19. - — BIZTOSÍTÁSNÁL KOMOLY BETEGSÉG- ELH.-LLa.TASa NEM ELÉG A CSALÁRD SZÁNDÉK MEGÁLL iJ? ITÁSÁRA. Juhász József hentes és mészáros felesége az Anker Altalános Biztosító Részvénytársaságnál 5ooo pengős életbiztosítást kötött,- Az asszony elhalálozása után a férj, mint kedvezményezett jelentkezett a biztositás összegéért, azonban az Anker megtagadta a fizetést olyan indokolással, hogy a biztosítási ajánlat megtételekor Juhászné súlyosan megsértette a közlési kötelezettséget, mert előző komoly és nagy betegségeit elhallgatta. Juhász József a budapesti kir. törvényszék előtt pert inditott az Anker ellen az 5ooo pengő biztosítási összeg és járulékai iránt.: A tárgyaláson az anker igazolta, hogy Juhászné 8 biztosítási ajánlat megtétele előtt már súlyosan tüdőbajos volt,' kórházakban ós szanatóriumokban kezelték, sőt tüdőtöltést is megkíséreltek vele. Ezekről a betegségeiről az ajánlattétel alkalmával mélységesen hallgatott,Az alperes védekezésével szemben a felperes arra hivatkozott, hogy a biztosítási ügylet több,' mint egy esztendőn át érvényben volt és a kötvény feltételei szerint az Anker egy év után a közlési kötelesség megsértése cimén emelhető kifogásairól lemondott.- A tarvényszék elfogadta.a felperes álláspontját és marasztaló Ítéletet hozott,- Fellebbezés folytán a budapesti kir.' Ítélőtábla dr. 1 Biber Dezső tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson az elsőbiróság marasztaló Ítéletét helybenhagyta.' Az Ítélet indokolása szerint egy év után a közlési kötelesség megsértése miatt az Anker csak akkor élhet e kifogással,- ha a biztosítottat csalárd szándék terheli.- A tábla tehát vizsgálat tárgyává tette, vajjon megállapitható-e az elhalt biztosított részéről a csalárd szándék; A tábla ezt a kérdést nemlegesen döntötte el,- Kimondotta,- hogy a valótlan előadás, vagy tudatos elhallgatás egymagában véve még csalárd eljárást nem jelent. A csalárdság megállapítás óhoz a tudatos elhallgatáson felül a birói joggyakorlat egy többlet tényállást kivan meg, amelyből a biztosító megkárosítására irányuló szándék kétségtelenül felismerhető. Ilyen csalárd szándék például az, ha a biztosított mástól származó vizsgálati anyagot bocsa j tana a vizsgáló orvos rendelkezésére,' De figyelembe vette a tábla azt is, hogy az egész biztosítást^nem az elhalt asszony kezdeményezte, hanem az anker ügynöke, aki legalább lo-15 látogatást tett, hogy ezt a biztosítási ügyletet létesíthesse,- A marasztaló Ítéletet azért is hozta a tábla, mert az Anker bizalmi -rvosa az elhunyt asszonyt megvizsgálta és őt teljesen egészségesnek 03 biztosításra alkalmasnak találta annál is inkább, mert az asszony kövér volt és állandóan ugy nézett ki, mint az élet. /MOT/G, AZ IGAZGATÓSÁGI TAGOK FELELŐSSEGE AZ OTI TARTOZÁSOKÉRT, Az Amerit Autókereskedelmi Részvénytársaság 1929 év őszén csődbe került. A csődeljárás során az OTI 135o pengő járulékot érvényesített,- de ezt^ a követelést nem tudta megkapni. Ezek után az OTI ezt a követelést^báró Berg Emil ellen érvényesítette, mint, aki az Amerit Részvénytársaságnak igazgatósági tagja. Báró Berg azonban perrel támadta meg az OTI^járuié koknak vele szemben való érvényesítését, mert az OTI ezt a jelzáloggal is biztosított követelését a részvénytársasággal szemben késedelmesen^ érvényesítette, a behajtással is késedelmeskedett és ezért az igazgatósági tagra utólag nem háríthatja át a követelést. A társadalombiztosítási biróság és most a tábla is elutasította báró Berg Emil keresetét^ azzal, hogy a követelés késedelmes behajtása nem mentesiti az igazgatósági tagot tl fizctési kötelezettség alól. /MOT/G.
