Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-19 [168]
/A TELEPÍTÉS KÉRDÉSE A MÉRNÖKE ÖTLET GEODÉZIAI SZAKOSZTÁLYÁBAN. Folyt. 1./ Ugyancsak hibája a törvénynek, hogy a határmenti telepítéseknél nem gondoskodott arról, hogy nagyobb birtok komplexumok iegyenek a telepítés céljaira felhasználhatók. A fizetési nehézségek is nagyok, mert a vagyontalan igénylő nem tudja megfizetni azt aZ összeget, amelyet a vételár 30 százaléka fejében azonnal le kell tennie, a költségekkel együtto'A törvény inkább a módosabb ^kisgazdákat segítette, a nincsteleneket neme A nemzet jövője szempontjából a telepítést a földmunkásság problémáján keresztül kell megoldani • Hárommillió földmunkás él'sovány kenyéren és ennek okai a mult szászad közepéig vezethetők vissza. A 48-as földreformmal szemben egy ellenföldreform indult meg, ami azt eredményezte, hogy sok kisbirtok akkumulálódott újra nagybirtokká, A földmunkásság elhelyezése az iparon kivül nem volt lehetséges és a falus 1'népnek a város felé való özönlése sem tudta a tulszaporodást levezetni, Igy a kivándorlás maradt az egyedüli lehetőség és 1901-től 1905-ig évenként 110,000nél több ember hagyta el az országot 20 és 40 éves kor között. Ma a kisbirtokos ^szintén napszámból egészíti ki jövedelmét s ezekkel együtt a földmunkások száma az ország lakosságának ~ * egyharmadát képezi, A földbirtokrendezés 1920-tól 1930-ig egymillió hóidat osztott szét, de ha az egyesek a legkitűnőbben müvelik is földjüket^ a nekik juttatott földből megélni nem tudnak és kénytelenek napszámot vállalnia A földbirtokrendezés nem az önálló exisz tenci ákat szaporította, hanem az akkori hangulatot vezette csak le s igy ha most vizsgáljuk, azt' mondhatnánk, inkább kárgs . |evékenységet fejtett ki, mint hasznot hajtott, < A túlzott munka ki nála oá y m unkabérek olyan alacsonyra sü=llyedtek, hogy, abból ma megélni nem lehet és munkát csak azok kaphatnak, akik olcsón tudj ák vállalni, Az akisbirtokos, aki a földosztás során némi kis földhöz jutott, olcsóbban tudja vállalni a munkát, s Így a földmunkásságot, a nincsteleneket napszámbérben a létminimum alá süllyeszti, Az ipari munkásság munkabére már szabályozva van, de a mezőgazdasági munkássá*£g bérviszonyainak rendezésében még semmi sem történt a A nemzet életében a legfontosabb tényező az, hogy méglegyen az alap a tőkegyűjtésre és minden kormány annyi munkát végzett, mint amennyit a nemzet munka készségéből hasznos munkára tudott alkalmazni, A nemzetgazdaságnak egyik igen fontos problémája az, hogy a hárommillió földmunkást hogyan tudja elhelyezni. Amig nincs lehetőság arra, hogy a földmunkása ág munkaerejét tőkegyűjtésre is fel tudja használni, hiába adunk nekik földet, mert az első rossz termőévben kénytelen^ azt kölcsönnel megterhelni. Az első komoly lépést a föld jobb kihasznáslására az öntözés intézményes rendezésében látjuk, amellyel 2 60.000 katasztrális holdat tesznek öntözéses müvelésre alkalmassá tizenhat éven át évi ötmillió pengő költséggel^ Hazánkban még óriási területek vannak ezenkívül 18 P 1,300.000 katasztrális hold szikes ás •• ; 1„000 / ,000 katasztrálls hold homokbuckás terület, amelyet csak megfelelő javítás után sorolhatunk a nemzetgazdaság szempontjából számbavehető területek közé. Ezeknek a területeknek megjavít ás ához mintegy négy-ötszázmillió pengő lenne szükséges, de ezt az állammá rendelkezésrebocs átai i nem tudja, A munkát kell erre a célra felhasználni és ezzel a mezőgazdasági munkásság problémája is megoldódna c Hivatkozott itt az előadó olasz példára, ahol szintén nem financiális alapon, oldották meg ezt a kérdést, hanem hosszú bérletekkel, vagy örökbérletekkel fizették meg a talaj javit 0 munkások munkáj át. Ezt belső koIonizációnak is nevezhetnénk* Németországban a nemzeti munkaszolgálat keretében oldották meg ezt a kérdést és egy év alatt másfélmillió hekt árny i te rü le te t .. j avi to tt ak me g 0 A magyar agrá^rreform legfontosabb feladata a szoc lálJs rend biztosltása P hogy a munkás hoss zu,munkás életével valami tőkét toljon szerezni;, a mezőgazdasági munkás a mainál jobb megélhetési viszonyok közé jusson^, A nagy figyelemmel hallgatott előadáshoz többen hozzászóltak és a hozzászólásokra B i kfa 1 v # Béla egyenként válaszolt, /M0T/J i ............. ...-a
