Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-29 [168]

. Slebert Lajos bajor miniszterelnök előadása a Külügyi Társas ágban Hétfőn délután ülést tartott a Magyar Külügyi Társaság Kenéz Béla dr.> a Pázmány Péter tudományegyetem rektor magnifi kuszának elnöklésével a Parlament delegációs termében, ahol a társaság meghívott előkelő vendége, Slebert Lajos, Bajorország miniszterelnöke tartott előkelő és nagyszámú hallgatóság előtt előadást az uj Németország gazdasági és pénzügyi útjairól* A delegációs termet zsufolásig me gtöltő közönség soraikan megjelentek a kormány képviseletében Rőder Vilmos bonvédelmi és Kánya Kálmán külügyminiszter, a felsőház képviseletében gróf Széchenyi Bertalan elnök, a képviselőház képviseletében Sztranyavs zky Sándor dr. elnök és Kornis Gyula dr. alelnök, valamint Putnoky Móric ház*, nagy. A diplomáciai testület tagjai közül ott voltak Ottó von Efdmannsdorff német, Baar-Baarenfels osztrák és -Stolloff bolgár követ, Kari Werkmelster és Possmann követségi tanácsosok, rajtuk kivül a magyar közélet kitűnőségei közül bárcziházl Bárczy István és Mikecz Ödön államtitkárok, Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Winchkler István v. miniszter, a MPTR elnöklgazgatója, Karafiáth Jenő dr. titkos tanácsos, főpolgármester, Nemes Antal püspök, Lukács György dr. v.b.t.t., Balogh Elemér titkos tanácsos, Nickl Alfréd ny. követ, meghatalmazott miniszter,Kliit^jMiklós, íáró Porster ^ál ny . követ, meghatalinazott miniszter, Serbén Iván.., Szent-Istvány Béla, a külügyminisztérium sajt°osztályának vezetője, gróf Cséky István követségi tanácsos, Mecsőr András országgyűlési képviselő, Magyar J?ál törvényhatósági bizottsági tag,: Szentmiklósi Szabó György müncheni m. kir. főkonsul, aki Slebert miniszterelnököt Budapestig kisérte - és még sokan mások a magyar közélet kitűnőségei közül. Ugyancsak helyet foglaltak a közönség soraiban Slebert bajor miniszterelnök felesége és kis ére téne k tagj ai is. Az elnöklő Kenéz Béla dr, üdvözölte az illusztris előadót, beszélt a mai Németország nehéz küzdelmeiről, amelyeket pénzügyi helyzetének megjavít ás a érdekében folytatott és amelyet az előadó fog bővebben ismertetni • Az üdvözlés után Slebert Lajos bajor miniszterelnök emelkedett szólásra s közel kétórás beszédét azzal kezdte, hogy a németmagyar barátságot régi tradíciókba nyúló baráts ág erősítette meg. Minden német át van ma ls hatva ettől a barátságtól s akinek megadatott az a szerencse, hogy az önök hazáját megismerje - mondotta -, az el van telve annak szépségűtől. Megköszönte a szívélyes, üdvözlést és a közönségnek, hogy olyan nagy számban jelent meg előadásán. Az uj német birodalom politikájáról ás világnézetéről nem óhajtok itt beszélni, mert a nemzeti szocializmus nem exportáru^ de meg vagyunk győződve arról, hogy az idő közelebb fogja hozzánk hozni a világot, A gazdasági életről kivánok önöknek előadást tartani, arr°l a gazdasági gyógyulási folyamatról, amelynek során önök is uj útjait fogják megismerni a gazdaságnak. Ezt sem propagandisztikus szempontból teszem, mert minden nemzet ugy használja fel, ahogyan azt politikai adottsága kívánja és ahogy a nemzetnek leginkább a lka 3mas, - A gazdasági változást nem lehet a nemzeti szocialista forradalommal megmagyarázni, az összefügg az utolsó évtizeór^gazdas ági kibontakozásával* Ez a találmányokkal kezdődött, folytatódott a gépesítéssel s ez az idő a háború elejéig tartott, ami alatt befolyáshoz jutottak azok a politikai tendenciák, amelyeket mi nemzeti szocl listák negatívnak és destruktívnak nevezünk. Ez és a soha nem remélt fejlődós végülls világkrizishez s ezen keresztül a világháborúhoz vezetett. Egy' régi államférfiú mondta, hogy az ágyuk egyszer maguktól fognak elsülni, ' ha a német külkereskedelem a nagy európai világkereskede'iemhez közeledik. A világháború ugyan véget ért a versalllesi diktátummal formailag, a valóságban azonban f oly tatod 1 k más formában, más eszközökkel. Németország a háború következtében hétmillió hektár földet vesztett el, több mint" hatml Illó lakossal e ti zenháromésf ér-ááÍ461ékbt»áilami területéből és 9.97 százalékát népességének. Elvesztette 15 százalékát mezőgazdasági •/művelés alatt álló területeinek, 74 százalékát vas-terme lésének, elveszi' tette gyarmatait, amelyek ötszörösen nagyobbak voltak az anyaországnál, | körülbelül 22 millió lakossal, /Folytatása következik./ i