Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-17 [168]

FONTOS t GYEKET TÁRGYAL A MAGYAR VÁROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KÖZGYŰLÉSE, A w

agyar Városok Országos Szövetsége december lo-án, hétfőn választmányi ülést, másnap, 14-én, kedáen pedig közgyűlést tart.A választmányi ülés napirendjén szerepel Salgótarján megyei város indítványa, a városok nemzetközi érintkezésénél közös nyelv használata ügyében. Lukács Ödön ügyvezető alelnöktől szerzett információk szerint Salgótarján városa szükségesnek tartja, hogy a városok nemzetközi érintkezésének megkönnyitése érdekében egy olyan nyelvet tanitsanak a magyar iskolákban, amelyet a világon mindenütt megértenek. Minthogy Salgótarján városa nem konkretizálja, hogy melyik legyen ez a nyelv, ezt a kérdést eldönteni nem lehet.- A szövetségnek az az álláspontja, hogy gyakorlatilag igen fontos lenne* ha a magyar iskolákban a szomszédos államok nyelveit tanítanák, a kölcsönös érintkezés elősegítése érdekében, A közgyűlés többi között foglalkozik majd a borfogyasztási adóztatási szabályok ügyével is, A vidéki városok a pénzügyminisztertől a borfogyasztási adóztatás szabályának módosítását kérték, rámutatva arra, hogy ezen a téren különböző sérelmek érik őket. A pénzügyminiszter mos t leiratban értesitette a szövetséget, hogy agrárérdekek miatt a városok kérését nem teljesítheti, A közgyűlés újból tárgyalja majd ezt a problémát és észrevételeit felterjesztésben fogja megtenni. Mint ismeretes, 1940-ben Budapesten ül össze a Városok Nemzetközi Kongresszusa, A szövetség most alakítja majd meg a magyar rendező bizottságot, A vidéki városok tisztviselői nincsenek betegség esetére biztosítva, nem rendelkeznek jóléti intézményekkel. Lukács Ödön ügyvezető alelnök most törvénytervezetet készített, amely a városi tteztviselők betegbiztosításáról szól. A törvénytervezetet a közgyűlésen letárgyalják, majd felterjesztik a kormányhoz, sürgetve annak mielőbbi életbeléptetését. A Városok Szövetségének közgyűlése. ezenkívül még igen sok fontos ügyet fog tárgyalni, /MOT/Lá. Vr. MEZŐGAZDASÁG AZ OMGE ELŐADÁSSOROZATA A NÉPIES GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület november 16-án- tartotta megnyit tó ülését, Törley Bálint elnöklete alatt, az összes szakosztályok bevonásával a népies gazdálkodás fejlesztése tárgykörről, amelyen a megnyitó előadást dr.R eichenbach Béla egyetemi tanár tartotta* Előadásában kifejtette üzemgazdasági szempontból, hogy a magyar természeti és közgazdasági viszonyok ugy a nagyüzemekre, mint a kisüzemekre egyformán kedvezők, sőt szárazságra hajló klímánk inkább a nagyüzemi gazdálkodásra előnyös. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisüzem a nagyüzemmel versenyképes ne lehessen. Ezt bizonyítja az OMGE ü.zemstatisztikai kiadványa is, amely szerint a számtartás vezetők,tehát a legjavából való kisgazdák gazdasági eredményei a nagyüzemekéhez viszonyítva is, a legtöbb vonatkozásban kiválóak. Erről azonban az átlagra következtetni nem lehet. Egyes vidékektől eltekintve ugyanis a feisgazda--' Ságokban ugy mennyiségi, mint minőségi termelés tekintetében mégl sok a kivánni való. Ezen a szellemi és gazdasági &ulfcura emelésével segíthetünk, továbbá a termelési és értékesítési szövetkezetek hálózatártak kiépítésével, valamint a közlekedési nehézségek é3 a tanyai közigazgatás, stb, terén mutatkozó bajok orvoslásával, A magyar föld szociális problémá^r-it a legcélszerűbb birtokmegoszlás sem tudja egymagában megoldani, keresnünk kell tehát más utat-módot is. Ennek egyik eszköze a népies gazdálkodás fejlesztése, amiáltal a földmives nép boldogulás éltes a magyar föld embereltartó képességeit jelentékenyen fokozhatjuk. Ezzel a kérdéssel nagyon is időszerű ma foglalkoznunk, mert a magyar mezőgazdaság magasabb művelési ágainak,a kertnek, szőlőnek, szántóföldnek 66^-a törpe- és kisbirtokosok kezén van, A nagybirtok állandó felaprózódása által mindnagyobb terület kerül a földmivesnép kezelésébe, fontos közgazdasági érdek tehát az, hogy a népies gazdálkodás mikénél magasabb fokot érhessen el, /folyt, köv./ 1 /\ _ noc7Áon?; LEVÉLTÁR