Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-23 [168]
UJ KfilíX^mOZÖAJJDM. - Vitéz Somogyváry Gyula képviselő és Hoór-Tempis Móric műegyetemi tanár előadása a Faluszövetségben. A Bálu Magyar Gazda- és Pöldmives Szövetség saját helyiségében ülést tartott Krúdy Ferenc országgyűlési képviseld, a Faluszövetség alelnökének elnöklésével, ahol vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő és Hoór-Tempis Móric dr. műegyetemi nyilvános rendkivüli tanár tartottak előadást. A Faluszövetség nagytermét megtöltő hallgatóság soraiban megjelentek Schandl Károly dr. ny • államtitkár, országgyűlési képviselő, Hunyady Ferenc és Plósz István képviselők, Wünscher Frigyes dr. kormány főtan ácsos, a Hangya vezérigazgatója, Kaán Károly és Szomjas Lajos ^ny. államtitkárok, Névelős Gyula ny. miniszteri tanácsos és még sokan mások. Az ülést Krúdy Ferenc elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és ismertette az előadások célAz elnöki bevezető után vitéz S omogyváry Gy^ula tartotta meg előadását "üj kenyérmozgalora" cimmel. Bevezetőül szociáifilozófiai visszapillantást vetett a múltra s utalt arra, hogy a földnek, mint kenyéradó faktornak birtoklásában a legnagyobb változást a jobbágyié Is zabád i tá^s.„ jelentette, s ezt az állapotot azóta is igyekeznek földbirtokpolitikával szociális irányban kiszélesíteni. Az ipari jövedelem eloszlása . régebben " ' egészségesebb voltr, a gépek és a különböző természeti erőforrásoknak igénybevételével a fejlődés jóformán teljesen a gyáriparra terelte a jövedelmet a ennek következtében a kisiparos, az otthoni iparos és a házllpuros sorvadásnak indult és a városok környékén letelepedett gyáripar a maga munka kínálatával először a tönkrement falusi iparosokat, majd a falu népszaporulatát is maga felé vonzotta. Bekövetkezett a század elejével az, hogy a régebben sokszázezer önálló kereső között eloszló jövedelem a gyáripar fejlődése következtében néhány kisszámú vállalkozó kezébe jutott, mig a ^nagy tömegekből kialakult a'munkás proletariátus, mint a tőkének kiszolgáltatott uj társadalmi réteg. Hogy mit jelent az összetorlódott, s jóformá8 a i? napi kenyeret megkeresni tudó, vagy még attól is eleső ipari munkástömeg, azt a mi nemzedékünk szomorúan láthatta annak a szociális forradalomnak során, amely a század elejétől kifejlődött és ma is egyik legnagyobb problémája a világnak. Magyarországon a helyzetet még sulyosbbltja a mezőgazdasági lakosság téli kényszer-tétlensége. Közel négy hónap az az évben, amikor a falusi családok tétlenül vannak s ha azt nézzük, hogy Magyarországon mintegy ötmillió ember él mezőgazdasági munkából és abból dolgozónak csak hárommillió lelket számítunk, ezeknek a tétlensége olyan óriási elveszett munkanap-tömeget jelent, amelyet kihagyni helyrehozhatatlan vétek a nemzettel szemben. De ezen túlmenően agrárpolitikusaink számítása szerint már ha népszaporulatnak 10 százalék többletet veszünk is, 70 év múlva magunk fogyasztjuk el egész mezőgazdasági produktumainkat és megszűnik a kivitel lehetősége. Az az ország pedig, amelynek kivitele nincs, tudjuk, megkezdi agóniáját. Ezek a kérdések indítottak bennünket arra, hogy a jövedelemeloszlás kiegyenlítése mellett foglalkozzunk olyan uj kereseti lehetőségeknek kutatásával, amelyek a kivitel kérdését a jövőre is megoldja k c Az a tény, hogy a gyári indusztrializmus a kereseti lehetőségeket a városok környékére koncentrálta 5 a falu sorvadását Idézte elő, a felesleg a város felé tolult és a régi egészséges ipari jövedelmet élvező falusi exisztenolá k fogyasztóereje a falutól ugyancsak a városokba vonult,, Kifejlődtek valóságos vizfejü városok, a falvak pedig először gazdaságilag, de fejlődés szempontjából is sorvadni kezdtek. A tőke és a tömegek harca ban különböző állami intervención izmus t láthatunk, amikről nem óhajtok bővebben nyilatkozni, de ezek sem oldják meg tartósan a kérdést, Egyetlen megoldás a munkaalkalmak visszavitele a falura, vagyis az a törekvés, amelyet uj kenyé«ekció cimmel jelöltünk me g c ft Ha a mai gazdasági rendszer mellett a szociális belá~ tás nem terelné a kérdés b a falu felé., úgyis erre tereli két faktorí A t először a parancsoló faktor, a légi hadviselés veszedelme^ másodszor a Hl megoldást elősegítő faktor, az elektromos erőknek a háziipar és a kisipar műhelyeibe való eljuttatá sa.
