Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1
1937-11-06 [167]
SEkíSD^IS-EMLoKEST. f A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének orvosnői csoportja fényesen sikérült Semmelweis-emlékes tét rendezett a Gellért-szálló már., ványtermében, amelyen az orvosi társadalom legkiválóbb reprezentánsai jelentek meg. Művészi műsor előzte meg az ünnepi vacsorát, melynek keretében Lászléffy Margit zongoraművésznő, Lengyel Gabriella hegedümüvésznő, Medveczky Mária szavalomüvósznő, tcipiades Katinka, Pócza Ella, Sauer Mária művészek és dr. Hajdú Irén kitűnő számai szórakoztatták az előkelő hallga tóságot. Az emlélcvacsor án dr, M a d arás z Erzsébet elnök üdvözölte a megjelenteket, m-gd megrázó szavakkal beszélt a mai magyarság súlyos problémáiról, a trianoni gyászos határok szomorú következményeiről s a nemzet egyetemes sorsának megjavítása erdekében szükséges teendőkről. Nagy vonásokban v ázolta a megoldandó aktuális orvosszoci álls és gazdasági kérdéseket s a kibontakozás lehetőségeit. Végül rámutatott a keresztény rtemzeti erők összefogásának nagy jelentőségére. A nagysikerű beszéd után dr.Sc i pl ade s professzor, a pécsi egyetem rektor ma gni fi kusza mondott ünnepi beszédet.'Kifej tette, hogy Semme lweisről szakkörök előtt már tartott emlékbeszédet. Tizenh.t év óta pedig az egyetemen az ifjúság előtt ismétli meg ovről-évre a Semmelweis-féle felfedezos drámai történetet. Harminckét év óta végül, mióta mint szülész a gyakorlatban tevékenykedik, a mindennapi élet rldegségéhez mért vaskövetkezetességgel igyekszik megélni és megéletni a ffemmelweis-féle elveket. Azért ^zt hl3zi, a Semme Iwels-kultusz érdekében szerény erői szerint is tett már annyit, hogy a megtiszteltetést megbontás nélkül hárlthat.ta volna el magát 0 !.' m ha mégis eljött beszólni, annak oka az, hogy van a Semmelweis-féle drámában egy probléma, amelyről még soha nem beszélt, amelyről pedig szólani egyszer mégis helyes az orvosnők körében. Ez pedig az, hogy Semmelweis-dráma ppen abban a szere tétlenségben volt, hogy bár még életében elismerést és elégtételt nyert, mégsem kapott igazi elégtételt, csak azokban a folyton megismétlődő ünnepe Ite tosékben, amelyek mar halála után érik. Az oovosi rend érzi ezt s folyvást visszajár az ő emlékéhez hódolni, igaz óban azonban vezekelni. Az a gyűlölködés, amely Semmelweis körül volt, nagyon sokáig csak a szülészetnek volt szomorú tulajdona/, ma már lassan az egész orvosi rendre is átharapédzik, - kenyér és állásszerzés mai kínos harcában. Kérve—kéri ezért a Mone orvosnői csoportját, hogy az orvosi rend mai lelki válságában az egymás Iránti szeretet ls becsülést hirdesse. A nagyhatású beszéd után dr. Jankovich Adél tanársegéd az Orvosnői Csoport főtitkára emelkedett szólásra. Előadta, hogy ez évben van a száz éves fordulója annak, hogy hazánk lángeszű szülötte, Semmelweis megkezdte orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen ás elindult az a karrier, ami az anyáknak a megváltást, SemmeIwelsnek pedig az elkárhozást jelentette. Mindnyájan ismerjük küzdelmes élete egyes állomásait: tudjuk, hogy jött rá a gyermekágyi láz okára, as ellene való védekezésre, kortársai támadásai és sz moru vége életének, - ez mind ismeretes. Annál kevésbé ismerik az orvosok müveit, igy a mai em 1 ékböszód'öt Semmelweis müveinek a méltatására szánja. Főművei azok, amelyekben a gyermekágyi lázzal foglalkozik. Kiváló ssü 1 ész-oper. tör is volt, erről számos szakdolgozata tanúskodik. Állithatjuk, hogy Semmelweis volt as első magyar nőgyógyász is,mert sok nőgyógyászati cikke látott napvilágot. Mindegyik közleménye éles logikáról, páratlan alaposságról, kiváló s zaktudásról tesz tanúságot. Ma, ha élne, Nobel-dijat kapna, de neki csal: egy elmegyógyintézet szük cellája jutott osztályrészül. Ezért a magyar orvosok és kivált mi, magyar orvosnők, kötelességünknek érezzük, hogy éle tünket a Semmelweis kultusz szolgálatába állítsuk és megadjuk neki azt az elismerést, amit életében hiába várt, - fejezte be nagysikerű előadását az előadó orvosnő./MOT/B. ,A A %
