Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-13 [167]

ZU MÁLNÁSI ÖDÖN ÜGY.. ./l. folytatás./ "A kapitalizmusról vallott elvei fejtegetéseire tért ezután" át és megemlítette, hogy Mussolini legutóbbi kijelentése szerint a fas -" cista Olaszországban az állam parancsol a tokének, mig az úgynevezett demokrata országokban ez megfordítva van. - Nem kívánom a kapitalizmus lerombolását - mondotta a vádlott, - hanem az államhatalom ereje által, annak a nemzet szolgálatába való állítását. Az alkotmányról Írottakkal kapcsolatban vitéz Málnás! többek között ezeket mondotta: - Alkotmányunk összeroppanásának megóvása érdekében azt a kö-~ vetkeztetést vontam le, hogy az alkotmány átalakítása a velünkvilágközességbenélö nagyhatalmak alkotmányosságához váló asszimil4láűáfl« szükséges. A" továbbiakban hivatkozott arra, hogy a parlamentárlZmusro), Írott fejezeténél felhasználta Mussolini és Hitler kijelentéseit, idézett Apponyi Alberttől és felhasználta Miskolczy Ágost főügyésznak annakidején a Budapesti Hirlapban megjelent egyik cikkét is. A vitézi kérdéssel kapcsolatban Írottakra tért ezután át. Előadása szerint az olosz 'ajfanyvitézségi érmesek hivatalos fogadások alkalmával megelőzik a dandártábornokokat, Franciaországban a frontharcosok anyagi tekintetben briási-előnyöket elveznek, ezzeí szemben szükségesnek találja megemlékezni József" kir, hercegnek a felsőházban egy alkalommal elbeszélt történetére,^Eszerint egy ötvenszázalékos rokkantat egy szivargyárba protezsált be és ott az illetőt szénhordásra kényszeritctték. E nehéz munkát a rokkant természetesen nem birta és kénytelen volt a gyárat otthagyni. - Ha'Magyarország legvitézebb királyi hercege által támogatott rokkant egy ijár, akkor azt hiszem felesleges e kérdésről tovább beszélnem, - mondotta Málnási Hello brctndt tábornoknak a felsőházbán mondott. ogyik beszédét hozta ezután fel, majd elmondotta, hogy a vitézi Kiskáté kifej e'hetten elöirja, hogy akik vitézzé ava;_tás,ukárt f ol -amodnak, azoknak a vitézi telekre való előjegyzést kell kérnib'k. /MA/, • " - En nom a vitézi rend illetékes szerveit hibáztatom a könyvemben - folytatta Málnási - mert ismerőin fezt a munkásságot, amelyet kifejtenek. A honvédséggel kapcsolatos vádra vonatkozóan többek között a következőket "mondotta : - Az . őszirózsás forradalom idején elhangzott: "Nem akarok katonát látni..." fin a_könyvemben ozt sugároztam:"Ebben az országban csak katonát akarok látni"... A tová-''-biak során orrol beszélt, hogy könyvében nem a'Bakócz Tamásokat állította be nagy emberekként, hanem Tomesváry Pelbártot, a gályarabságot szenvedő református papokat és a Prohászka Ottokárokat s hogy ezt cselekedette, azért vállalja a felelősséget, - En nem a személyemet védem, mert az felesleges, hanem a történelem szemléletemet. Minél erösebben fognak támadni, annál fanataiku-' sabban fogok a magyar paraszthoz és munkáshoz ragaszkodni... Azt hiszik, ha a tavaszt jelző fecskéket kipusztítják, ezzel megakadályozzák a tatonsz eljövetelét? Ma ez a sorsa a hazájukért aggódó magyar íróknak. Én kegyelmet nem kérek, ha felmentenek,dolgozni fogok tovább a magyar parasztságért munkásságért. Ha elitéinek, még nagyobb lendülettel fogom történelmi hivatásomat teljesíteni. Védekezésem során nem foglalkoztam jogkérdésekkel, mert nem akartam aZt, hogy olyan hibába essek, mint amikor egy kvalifikált jogász foglalkozik történettudománnyal. Ezután óz Evangéliumbűi idézett, majd beszédét igy fejezte be; - Kérem, ítélkezzék a törvényszék a magyar hazájaért nagyon lángolölelkü és nemzetéért különböző áldozatokat tartogató magyar nemzeti szoci^.lista közkatona felett! fc Az ítélkező tanács tagjai ozután'vatíézeVomultak, hogy meghozzák a törvényszék ítéletét. /folyat. köto./P.