Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-11 [167]

7, „törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. november 11. —BOTRÁNY 'A HÁZMESTERIAKASBAN. " . • Nagy lárma, csetepaté volt mult év július 18-án a délelőtti órákban a Ráday-utcai 31 számú ház felügyelői lakásában. A ház tulajdonosának fia: Svábi Sándor volt százados ós a segédházfelügyelő Zöldág Ferenc - a vádszerint - 'erőszakkal behatoltak a lakásba és követelték a kulcsok átadását azzal, hogy ellenkező esetben még erélyesebben lépnek fel, A házfelügyelő: KLug István bűnvádi útra terelte a dolgot, s a kir, ügyészség feljelentése alapján magánlaksértés és zsarolás vétségének a kísérlete miatt vádat emelt Svábi és Zöldág ellen, akiknek ügyében ma tartott főtárgyalést a bönteőötörvényszék Schadl-tanácsa, A vád szerint nem volt joga Svábinak követelni, hogy a házfelügyelő hagyja el a lakását és adja át a kulcsokat, mert a ház gondnokság alatt álltés igy csak a gondnok intézkedhetett hasonló ügyekben, Svábi Sándor és a begédházfelügyelő tagadták bűnössegüket.Svábi azzal védekezett, hogy a házfelügyelőnek fel volt mondva és köteles lett volna elhagyni a lakást, Ugy ő, mint Zöldág azt hangoztatták, hogy nemléptek fel erőszakos módon, Kiug István és ugyancsak eskü alatt kihallgatott felesége egyöntetűen vallották, hogy jogtalanul, erőszakos módon léptek fel a vádlottak, akik a kulcsokat követelték és fenyegetőztek, hogy ha nem mennek ki, kidobják őket, A férj felesége sikoltozására sietett ki a konyhába és arról is vallott, hogy az asszony meg is sérült, A tárgyalás további során kiderült, hogy Svábi Sándor nem százados, ezt a cimet nincs joga használni, mert, mint maga is mondotta csak ^honvéd B^ugdijas". -Megfosztották a rangjától I - jegyezte meg a sértettek jogi képviselője, Klug még azt is elmondta, hogy uj házfelügyelőt akart felvenni Svábi, mert. - a sértett szerint - ettől is csak a pénzt akarta megszerezni. Tanúvallomást tett dr, Kurzweil István, a ház volt ügygondnoka, aki szerint csak neki volt joga felmondani. A szóbanlévő házat azó^a már elárverezték, A törvényszék a bizonyító eljárás lefolytatása és Serly Béla dr, kir, ügyész vádbeszéde után bűnösnek mondta ki mind a két vádlottat magánlaksértés és zsarolás vétségének kísérletében és ezért Svábi Sándort nyolcnapi fogházra Ítélte, de a büntetés végrehajtását felfüggeszthette, mig Zöldág Ferencet husz pengő pén ibünte téssel sújtotta. Az Ítélget nem jogerős. /MOT/Sy. ZU ECKHARDT TIBOR SAJTóPÖRE..,/lí folytatás./ Déli 12 óra után néhány perccel vonult be a törvényszék tanácsa és Mendelényi elnök nyomban enunciálta: - A törvényszék a vádlottnak a valóság bizonyítására irányuló indítványát az egész komplexumában elutasítja. Ezután az elnök a határozat részletes indokolásába kezdett; - Különösképpen kizárandónak tatáljba a törvényszék a valóság bizonyítást pusztán becstelenitő, le a la csjunyitó vagy meg szógyenitő kife- • jezések használata esetében akkor, ha ezekben semmiféle tényre val° uta1 ás nincs és a kifejezések használata kizárólag sértés céljából történtek, A valóság-bizonyításnak törvényünk szerint csak akkor van helye, ha az. állítás, híresztelés vagy .ifejezós használata közérdeknek vagy jogos magánérdeknek előmozdítása, megóvása vagy védelme céljából történt. Az ebben a pontban foglalt feltétel fennforgásának megállapításánál tehát nem az a döntő, hogy a valóság-bizonyitás lefolytatása előmozditan a, megóvna vagy védene-e közérdeket vagy jogos magánérdeket, hanem egyedül és kizárólag az a döntő, hogy a vádlott az ő állításait, vagy kifejezéseit ebből a célból használta-e. Minthogy valamely sajtóközlemény megírásának és közzétételének célja nem valami testileg érzékelhető megfogható dolog, hanem a vádlott benső értelmi vag/ érzelmi világában rejlő fogalom, s minthogy önnek megállapításánál a biróság nem érheti be a vádlottnak azzal a tiszta állításával, hogy őt tényleg ^ az említett cél vezette, a bíróságnak az eset összes körülményeit, elsősorban természetesen magának a sajtóközleménynek tartalma, a vádlottnak egyénisége és a sértetthez való viszonya, az illető sajtótermék minemüsége ős egyéb körülmények alapján kell ennek a célnak fenn vagy fenn nem forgását megállapítania. . /Folyt. köv./Gl.