Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-10 [167]

/Ravasz Laszlo püspök előadása az Országos Nemzeti Klubban. Folytatás 1./ - Ebből következik, hogy közoktatásunk szervesetében a legalsó foktél a legmagasabb fokig ennek a gondolatnak kell örvényre jutnia. Ennek kell érvmyrejutnia még a nemzetiségi iskolában is, mert as sem tud megszabadulni attól a kötelezettségtől, hogy a magyarságot mint természetet és történelmet, mint lelkiséget azaz dinamikai erőt, mint értékfogalmat és : mint sorsközösséget megismerje és vállalja. A nemzetiségi iskola jellege éppen az, hogy valaki egy más müvelődesnek,más népnek ideszakadt tagja, saját nemzetiségének megismerése és fejlesztve mellett vele harmonikusan akarja és szolgálja a magyarságot'. Ha ez nem történik meg és a nemzetiséget csak a magyarság rovására, s a magyarságot csak a nemzetiség rovására lehet hangsúlyozni, beteges állapottal találkozunk, amelyen segíteni kell. - Végigmenve a részletkérdéseken, azt kell mondanom: elemi iskoláinkban sokkal több gondot kellene fordítani a szülőfalunak, a geográfiai tájnak, a helyi történelemnek, egyszóval a természeti és törtónelmi adottságok megismerésére. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mai falusi gyereknek más a látóköre, mint amilyen nagyapjának volt-. - Középiskolákban ^sokkal több gondot fordíttatnék a földrajzi ismeretek tanítására, ma már nemzetismeretet ós emberismeretet leginkább a földrajzból lehet meríteni. Sokkal több gondot fordítanék a magyar nyelv, a magyar beszed tanítására, sem Írásban, sem szóban nem birjuk eléggé a magyar nyelvet. A magyarok nem tudnak elég jól magyarul, ha pedig ők nem tudnak, akkor kicsoda fog a világon magyarul "Beszélni. - Azt kérdezném tehát -folytatta a püspök - a mai magyar közoktatásügyre vonatkozóan: ke Hők ippen fe Ihasználnak-e minden időt arra, hogy a magyars ágot, mint adottságot, azaz természetet és művelődést megismerjék. Megismerl-e nyolc év alatt a diák a magyar embert a világban és a történelemben? Elég gondot fordítottunk-e arra, hogy a magyar lelket megismerje-e a diák. Nincs elég néprajzi ismeretünk, népművészetünket, népköltészetünket, népzenénket nem ismerjük és nem gyakoroljuk. Elurbanizálódott a világ, s ezzel szinte lenno, nemzetközivé vált. - De vájjon meg lehet-e a magyarságot, mint lelkiséget ismerni akkor, h8 nem neveljük diákjainkat önismeretre, nem igyekszünk megszabadítani mindeoféle tudatlanságtól, Idegen sze llem kicsiny lés étől és lenézésétől. Lehet-e a magyarságról, mint értékfogalomról helyes képet szerezni, aha nem neveljük a gyermekeket hibáik megismerésére, a Széchonyl-f éle^ismere tre. Milyen borzasztó nemzetrontás, ha egy generáció a valóság helyes ismerete nőikül nő fel. A háború előtti Magyarországban ki tanított minket arra, hogy ezen a földön a tiszta magyarság kisebbségben van? Mi ugy gondolkoztunk, mintha húszmillió tiszta magyar élne ezen a földön és harmincmillió magyarról álmodoztunk. -A magyarság értékét akkor tudom megbecsülni, hogyha helyes képem van más nemzetek s.ze Hőmének értéko-rol. - Végül a magyjrság, sors befelé, de misszió kifelé. Ezért sokkal nagyobb súlyt helyeznék arra, hogy minden arravaló magyar gyerek megtanuljon egy idegen nyelvet, mint ahogy ezt eddig tették. Az az érdekünk, hogy az országnak éppen legmagyarabb rétege tudjon egy idegen nyelvet. A stábnak az az érdeke, hogy magyarul tudjon, de a magyarnál az a fontos, hogy németül beszéljen s nem helyes az a megosztás, hogy a magyar csak magyarul tudjon és a német ember beszéljen németül. Mi olyanok voltunk, mint Krőzus néma fiai. Nem tudtunk megszólalni, mert a külföldön minden magyar ember, akinek érdemes lett volna beszalnie, hallgatni volt kénytelen s a legtöbbnek azok közül, akik beszéltek és sokat beszéltek, jobb lett volna hallgatni ok. - A cim azt mondja, hogyan domborítsuk ki jobban magyarságunkat. Én ehelyett azt mondanám: hogyan domborítsuk ki helyesebben magyarságunkat* Inkább as a kifogásom., hogy nem igazi magyarság az, arait kidomborítunk az iskolában, mert mog mindig az idegen semmibevevését, gőgös, gyürköző magyarságot domborítunk ki és nem a Széchenyi István értelmében vett magyarságot, az európai magyars ágot. Tehát nem uj reformra, nem uj eljárásra van szükség, hanem a magyarság fogalmának a revíziója/• ra, bölcsebb, igazibb, ennélfogva lelkibb orte Íme zés áre 0 íf A mindvégig nagy érdek löd őssel és figyelemmel hallgatott js' előadást élénk vita követte. As Országos Nemzeti Klub legközelebbi vita; estjén, november 17-án Makkal János orss. képviselő tart előadást arról, • hogy "Miként domborítsuk ki jobban magyarságunkat Dudapesten" t /MOT/B,