Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-02 [167]

1. törvényszéki kiadás 0 Budapest, 1937.november 2. MIKLÓS GYULA DR. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI IGAZGATÓT A KÚRIA IS FELMENTETTE A NEMZETGYALÁZÁS VÁDJA ..LóL. A kirá lyi ügyészség annakidején vádat emelt Miklós Gyula dr. hatvankét­éves részvénytársasági Igazgató ellen, nemzetgyalázás vétsége cimén. Mik­lós dr, - a vádirat szerint - az 1935 év májusában leutazott a hajdumegyei Földes községbe s ott Kállay László gyógyszertártulajdonossal gyógynövény­­kiviteli ügyekről tárgyalt. Az igazgató rá akarta beszélni a gyógyszerészt, hogy ő is csatlakozzék a Miklós-féle nagy és közös exportérdekeltséghez, Kállay azonban elhárította az ajánlatot s kijelentette, hogy ő megfelelő összeköttetésekkel rendelkezik s igy módjaiban áll önállóan is gyógynövény­exportot űznie. Miklós Gyula erre állítólag kijelentette, hogy ha a gyógy­szerész akár egy millió pengő értékű külföldi valutát tenne is le a Nemze­ti Banknál, engedélyt akkor sem tudna szerezni, mert "Magyarországon ehhez még egy aktiv miniszternek is kevés a befolyása" s Miklós Gyula dr, egyide­jűleg, a vádirat szerint, nyomdafestéket nem tűrő kifejezést használt. Az első fokon eljáró kir, törvényszék a vádlott részvénytársa­sági igazgatót *a nemzetgyalázás vétségének vá-dja alól felmentettej azzal a megokolással, hogy Kállay Lászlóval nyilván haragos viszonyban áll s igy a gyógyszerész egyedülállóan terhelő tanúvallomása nem szolgáltathat kel­lő alapot a vádlott bűnösségének megállapítására, A királyi tábla a felmentő Ítéletet helybenhagyta indokainál fogva, A királyi kúria Kvassay-tanácsa most az als°biróságok Ítéleteit, a semmisségi panasz elutasításával, jogerőre emelte, /MOH/ Ky, — "INGATLANAINK ALÓL JOGTALANUL KIBÁNYÁSZ TÁK A SZENET." Szokatlan tárgyú kártérítési perben hozott Ítéletet dr. Varrók Béla buda­pesti kir, törvényszéki Mró, A keresetét Herber Jenő indította a Salgotar jáni Kő szónbánya részvénytársaság ellen,' amely-tői 2o,ooo pengő kárössze­get követelt. Azt állította a felperes, hogy az alperesi részvénytársa­ság több ingatlan alól jogtalanul kibányászta a szenet. Bejelentette, hor^y az ingatlanok telekkönyvi tulajdonosai a kárigényüket rá engedményezték. Az első tárgyaláson az alperes tagadta a kereseti tényállításokat s ennek folytán a törvényszék arra kötelezte a felperest, hogy az ingatlanokról szóló telekkönyvi másolatokat és azoknak helyszíni rajzait, hiteles tér­képét csatolja be. A felperes e birói meghagyás teljesítésére több ízben halasztást kért e A bíróság méltányosságból négy--szer helytadott a felperes halasztási kérelmének s így az ügy érdemleges elbírálása esztendőkön át húzódott. Most újra tárgyalást tűzött ki ebben az ügyben a törvényszék, de a felperes bejelentette, hogy a telekkönyvi másolatokat csak részben tudja becsatolni, de az ingatlanokat feltüntető térképet még mindig nem tudta beszerezni s igy nem bocsáthatja a biróság rend-'elkezesére, A tör­vényszék most már nem teljesítette a felperes ujabb halasztási kérelmét és a keresetet elutasította s a felperest 9oo pengő perköltség megfizeté­sére kötelezte, Az itélet Indokolása hangsúlyozza, hogy a törvényszék a bir ö i eljárás komolyságával nem tartotta összeegyeztethetőnek azt, hogy egy peres fél a birói meghagyásoknak komoly jogkövetkezmény nélkül eszten­dőkön keresztül ne tegyen eléget. Mivel a felperes kereseti tényállításai igy bizonyítatlanok maradtak, kártérítési igényével el kellett utasitani. /MOT/ G. -----

Next

/
Oldalképek
Tartalom