Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-21 [166]
Kézirat - Nyolcadik kiadás Budapest, 1937. október 2L -)", j Q < XIX. évfolyam 240 = szám. H I R B K AZ AMERIKAI UJ' 3EMLEGE33ÉGI Tül:VLNYH0ZA3. A Magyar ^ülügyi Társaság október 21-én, csütörtökön délután hat órakor előad°ülést tartott a Parlamenti Li uzeum előadótermében dr. K r e s z károly kincstári főtanácsos, a társasági elnöki tanácsa tagjának elnöklésével. Az elnök bevezetőjében üdvözölte a nagyszámban megjelenteket, majd dr. Led ermann László egyetemi magántanár, a Magyar -Hilügyi Társasig rendes tggja tartotta meg előadását "Az amerikai uj semlegességi törvényhozás eur°pai és világgazdasági szempontból' 1 cimmel. Ledermann László az amerikai semlegességi törvényhozás világpolitikai és világgazdasági jelentőségét fejtegette előadásában. Megá~Llapitotta, hogy Amerika külpolitikai állásfoglalása a világ békéje szempontjából döntő jelentőségű, AZ Egyesült Államok külpolitikáját a múltban a semlegesség és a Monroe elv jellemezték. A semlegesség elve később, az idők folyamán mélyrehat 0 változásokon ment keresztül, Amerika semlegességi politikája az elmúlt századokban,egészen a világháborúig különösen a semleges jof? és a tengerek szabadságának megvédését célozta.Ezzel a politikával Amerika arra törekedett, hog háború esetén szabadon köthessen kereskedelmi üzleteket az összes hadviselő államokkal. A modern technika fejlődésével ennek a politikának 1 eresztülvitele mindinkább nehezebbé vált s a döntő csapást a világháború mérte rá, A világháború után azután uj semlegességi politika alakult ki az Egyesült Államokban. Ez az uj semlegességi politika ki a arja vonni az amerikai kereskedelmet a veszélyeztetett zónából és el akarja terülni azt, hogy gazdasági érdekeinek megvédése miatt Araerika háborúba kényszerüljön. Az előadót az 1937 v i amerikai semlegességi törvényhozás behat-P vizsgálata és legutóbbi amerikai felolvasó- és tanulmánykörútján szerzett tapasztalatai arra a megállapításra késztették, hogy ez a törvényhozás nem érte el tulajdonképpeni célját 0 Nem képes egyrészt megakadályozni, hogy valamely nemzetközi viszály esetén Amerika gazdaságilag érdekelve re legyen, másrészt polgárainak külpolitikai beállítottsága a semlegességi törvényhozás ellenére sem teszi Araerikát immúnissá' háborús zavarok esetében c A leghatásosabb eszköznek Amerika tradicionális külpolitikai céljainál: megvalósítására, a világ békéjének megőrzésére és a világpolitikai viszályok elkerülésére, valamint kiküszöbölésére Amerika tevékeny részvétele látszik a nemzetközi együttműködésben. Roosevelt legutóbbi beszédéből arra lehet következtetni, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindinkább erre az útra fognak térni, A nagyszámú hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel * ' kisérte Ledermann **ászlo dr, előadását, amelyért az elnöklő dr, X r e s z Károly mondott a megjelentek és a Külügyi Társaság nevében köszönetet. /áMOT/j /MÍRNOKOK SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGBAN. Folytatás l c / A bajon csakis a mezőgazdasági termelés hatásfokának növelésével segíthetünk, ennek elérésében pedig a gazdászok mellett a mérnökökre is, különösen pedig a vegyészmérnökökre nagy szerep vár* A megoldás lényege: a kutató intézményeket fejleszteni kell, az általuk elért eredményeket összegezni és ezek gyakoris ti érvényesítésére egy szakértő gárdát kiképezni, anely azután termelőkkel való személyes érintkezés utján as eredményeket a gyakorlatba átülteti c Amint 26 fűtési el lenőr-mérnök a kultuszminioz terium alá tartozó épületeknél egy év alatt 1,200,000 pengőt takarított meg, ugy egy hasonló szervezet munkájával többszáz millió értékesíthető mezőgazdasági terme lés többletet lehetne elérni* Hasonlóan kedvező eredményeket lehetne elérni a mezőgazdasági lakosság munkáidéj ének racionális kihasználása, a háziip.r fej lesztése,- az ip..r részleges decentralizációja^ továbbá uj mezőgazdasági iparágak létesítése utján. Mindezen kérdések megoldására az előadó első lépés kent Nemzeti Kis ér let ügyi Tanács létesítésének szükségét hangoztatta* Az előadáshoz dr« Vér Tibor, T h o m a Frigyes, 0 s á k y Erik, N ó m e t h Andor., L 1. s k a Jenő, Fényes Iván és m^g mások szóltak hozzá, /MOT/SZM .
