Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-20 [166]

6 .törvényszéki kiadás. Bud&pest,193Y» október 2o. ZU TAHI TÓTFALUSI RABLÓGYILKOS SÁG A KÚRIA ELŐTT /l .folytat és./ A kúria Loyczel-tanácsában dr.Kvasaay Gyula kúriai biró ismertette c bünpör előzményeit, majd Kéler Béla dr. koronaügyészhelyettes szolalt fel. Albert József védelmében nan történt felszólalás. A kúria beható tanácskozás után hirdette ki a végsőfoku Ítéletet, amely szerint a legfelsőbb biróság joghatályába visszaállította a törvényszéknek huszévi szigorított dologházra szóló Ítéletét. A kúria megállapította, hogy a dologházi őrizet tartamánál a felső időhatár nincs megállapítva és igy mindenesetre tizenöt évnél hosszabb időre szóló dologházi "büntetés is kiszabható. Itt az eset súlyosságára való tekintettel éppen ezért a királyi kúria a dologhézi Őrizet időtartamát minimálisan husz esztendőben állapította meg. /MOT/ Ky. ZU ZALECKER AHNA TRAGIKUS HALÁLESETE... /l.folytatás./ A tábla Kállay-tanácsában Keresztessy Gyula dr, táblabíró ismert ette az. előzményeket, majd Bartha József dr. királyi ügyészségi alelnök és ifj. Kovács Sándor dr. védő szólaltak fel. A tábla Ítéletében a vádlott Galambos Károly büntetését - a jogi minősítés érintetlenül hagyásával egyévi és kéthónapi börtönre mérsékelte. A tábla az elszenvedett vizsgálati fogsággal ezt a büntetést teljesen kitöltöttnek vette és elrendelte Galambos Karoly azonnali szabadlábra helyezését , A tábla megállapította, hogy az igazságügyi orvosi tanács véleménye alapján könnyen lehetséges, hogy Zalecker Anna a fojtogatás következtében, ijedtében ós szívbajára való tekintettel, szivszélhüdést kapott és igy halt meg, A tábla a vádlott javára nyomatékos enyhitő körülményeket állapított meg. Minthogy a táblai Ítéletben mind a vád, mind a vádlott és a védelem megnyugodtak, az nyomban jogerőssé vált, /MOT/ Ky, —-ZU KASZÁSKERESZTESEK a"GYE.../2. folytatás./ Skünet után az elnök számos iratot ismertetett, majd a bizonyítási eljárás befejezettnek nyilvánította s felkérte vitéz Tamásy László ügyészségi alelnököt a vád előterjesztésére. - Másfél éve már - kezdte vádbeszédét Tamásy László alelnök hogy a közvélemény a Böszörmény által szervezett kaszáskeresztes fegyveres felkelés tervére felfigyelt. Nagyobb nyugtalanságot a kalandos, szűklátókörű elgondolás akkor sem keltett és most a főtárgyalásnak minden részletre és szereplőre kiterjedő világosságánál rajzolódott ki ennek az idétlen és torz puffistervnek a kontúrja. Mert torz és idétlen ez a puocsterv a maga külsőségeiben és eszmei tartalmában egyaránt, torz és idétlen a vezetők és szereplök súlytalanságában, az elgondolás primitív éretlenségében, és a mögötte álló erkölcsi alap teljes hiányában. Meg sohasem vállaltak nagy feladatot kevesebb jogosultsággal, a hivatottság, a küldetés minden atributima 'néIldii, mint ebben a megmozdulásban.* Ebben a mozgalomban egy felelőtlen, kalandos, poÍ£4£&»fi ambícióiban'elégedetlen népbolondito élte ki patologikus vágyait, egy zav \ros 'fejü, öntelt politikai dilettáns . játszotta el benne a vezéri szerepet, épített a politikailag iskolázatlan, szegónysorsu emberek elégedetlenségére, csodavárására. Igy nem csoda, hogy ez a terv eljutott ahhoz a legszomorúbb véghez, amelyhez egy -nagy akarás eljuthat: a letagadáshoz. Böszörmény és társai érzik, hogy ők, akik egy nemzet megváltóinak hivátottságával mertek egy erőszakos lépéB kivitelével foglalkozni, - érzik, hogy vállalkozásukban nincs semmi, ami heroikus, ami nagyvonalú és bukásukban nincs semmi tragikum. Eltagadják, hogy valaha is nagyot és merészet akartak, eltagadják, hogy egy merész terv hevítette őket, - Valóságos paródiája volna ez a szervezkedés mindenfajta forradalmi megmozdulásnak, ha nem látnánk azt, hogy országszerte rohamcsapatokba formálódnak a párthívek. Böszörmény vezér parancsára szigorú esküvések hangzanak el s életük feláldozásával is kötelezik magukat a vezér követésére. Kanatizáltj elszánt rohamcsapatok állnak össze., amelynek tagjai nem tudják a célt, de várják a parancsot az elindulásra s bizonyára készek a parancsra életüket is áldozni. A továbbiak során hangoztatta a királyi ügyész ,J hogy a szűkebb vezérkar 1935-ben határozta el a forradalmi megmozdulást, ekkor alakították meg a rohamcsapatokat és indítottak erőteljesebb propagandát. Bizonyi/Folyt.köv./ P.