Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-29 [166]
ZU NEMZETGYALÁZ ÁS ÉRT EZER PENGŐ... /l.f oly tatás./ - Senki sem válaszolt a levélre... A röpiratot felolvastuk Herkal nevü rendtag és egy Bodnár nevü'nemzeti szocialista, valamint öt nemzeti szocialista hölgy jelenlétébon. Később Pálosi István nemfceti szooialista és még tiz személy "olva^sta el az Írást, i Mi a Magyar Hép-ffemzeti Kend? ' - Nemzeti szocialista alakulat, amely pártpolitikával nem fog-" lalkozik, csak a világnézet etikai részét dolgozzd ki s olyanok a tagjai, akik nyíltan kiállnak az eszméért^, akik elismerik, hogy kevesebb jogok mellett több köteleiéttséget kell vállalni, A röpiratot azért küldtük meg az ügyészségnek, mert szerintünk'az etikának,.• '-Ez bennünket nem érdekelj - szólt közbe az elnök. - Az a f ur«sa etika, hogy ön nyugalmazott vezérkari ezredes létére ilyen röpiratokatv ir a magyar államról és nemzetről, arról az államról, mely önnek kenyeret ad. . " - Nincs olyan szerv. - szólt a vádlott - melyhez fordulhatnánk, . ml van megengedve, mi nincs. Azon törjük a fejünket... •. Azon törik'a fejüket, - szólt közbe az elnök - hogy olyan röpiratokat szerkesszenek, amelyekben azt Írják; hogy Magyarországon'kevesebb; a nép iránti közösségérzés és áldozatkészség, mint Néme törsz ágban 9 Ausztriában és Romániában,. Összeegyeztethető ez egy nyugalmazott vezérkari ezredes mentalitásával? - Sajnos,, a nemzeti szocializmus harcában az értelmiség csak kis mórtékben foglal helyet, - tért ki a válasz elől a vádlott, Parádi László dr. királyi ügyész vádbeszédében Schmidt Imre súlyos megbüntetését indítványozta. Hangoztatta, hogy a vádlott durván meg sértette a magyar államot és nemzetet s szerinte a vádlott bűncselekménye anná^l súlyosabb, mert mint nyugdíjas katonatiszt követte azt el. , A Törvényszék bűnösnek mondta ki Schmidt Imrét nemzetgyalázás vétségében és ezért ezer pengő pénzbüntetésre itélte s a pénzbüntetés behajthatatlanság esetén huszptngonként egynapi fogházzá változtatható át. A biróság a'hivatali es politikai jogvesztést mellőzte. Megállapította o törvényszék, hogy Schmidt Imre olyan valótlan tény eket állított, amelyek a magyar nemzet erkölcsi megbecsülését sértik. Enyhitő körülménynek mérlegelto a biróság, hogy a röpiratot csak kis példányszámban terjesztették, Az itélet nem jogerős. /MOT/ P. —ZU ECKHARDT TIBOR áAJlPC^OriB . ..^1* folytatás./ A vádirat ismertetése után az elnök feltette a kérdést: - Hallotta a vádat? Bűnösnek érzi magát? - Nem vagyok bűnös - kezdte vallomását a vádlott - mert véleményem szerint a magyar közéletben szereplő férfiúnak el kell birnia a kritikát. A ktitika hangja azért volt olyan erős, mert Eckhardt Tibor volt ^ az aki ezt a tónust a magyar közéletben megionos1totta. Ebben az évben Pápán mondott beszéde is ilyea hangú. • 0 i ' - ön irta a másik cikket is? - Igen, de ebben sem érzem magam bűnösnek, nagyjából az elobD elmondott indokoknál fogva. . - Nem lehetne ezt az ügyet békésen elintézni? - kérdezte az elnök Pfe I ffer Zoltán dr. / Ugy Eckhardt képviselője/ mint pedig a vádlott kijelentették, hoKV bókés uton nem intézhető el. - Kérem a valóság bizonyításának elrendelését - mondotta a vádlott védőié - ugyanis Eckhardt; ellen egy egész sereg röpirat jelent meg és ezek mind o háttérben lett?k elintézve. M os t már kíváncsi a közvélemény é3 a magyar társadalom, hogy aindaz, amit Eckhardtról Írnak igaz-e vagy sem. Be akarjuk bizonyítani, hogy Sckhardt mé!to,e arra a nagy közéleti polcra, amelyre emelkedett. Ez igazár közérdek. A vádlottnak a jogos magánérdeke nedifi abban kulminál, hogy Eoxrhardt a pápai beszédében a nyilasokat y * e /Folyt. köv./Gl.
