Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-28 [166]
—-ZU EURIA TELJES ÜLÉSE,. ,/3, folytatás,/ Ezt követően Finkev Ferenc dr, kir, koronaügyesz búcsúztatta el a távozó kúriai elnököt, •- Három évvel ezelőtt kellemes volt a feladatom, amikor nagyméltóságodat, mint újonnan kinevezett kúriai elnököt a magyar királyi kúria és koronaügyészség nevében köszöntöttem. E magas testületek minden egyes tagja őszintén örvendezett nagyméltóságod kineveztetésének, egy gyönyörű ivelésü, hosszú birói életpálya megkoronáz tatásának. Most nehéz szamomra'a búcsúbeszéd elmondása. Fájdalmas hurt rezdit meg szivünkben ez a bucsu, mert nagyinélt óságod távozásával a mi testületünk, a királyi koronaügyészség őszinte és jóakaró pártfogóját veszti el. Bánatos érzéseinket enyhíti az öröm, amit afelett érzünk, hogy a jó Isten nagyméltóságodat hetvenedik életévének betöltése és negyvenhétévi igazságügyi szolgálata után is megtartotta testi és szellemi erőinek teljes frisseségóben, Meg^ vagyunk győződve nóla, hogy nagyméltóságod bizonyára nem a tétlen pihenés párnáin fogja ezután sem tölteni idejét, hanem még igen^sok hasznos és fontos munkát fog végezni a magyar igazságszolgáltatás érdekében s mint a Magyar Jogászegylet elnöke, továbbra is tényleges vezetője'marad a magyar jogászság jogfejlesztő törekvéseinek. Meg vagyok győződve, hogy ha a magyar jogásZvilág bármely fontos kérdésben nagyméltóságodhoz fordul bölcs tanévesért; nagyméltóságod nem fogja megtagadni tőlünk nagybecsű útbaigazítását és gazdag tapasztalatainak kincsestárából kész örömmel fog segítségünkre sietni, Ugy a magam, mint koronaügyészhelyettes kartársaim neveben ' legforróbb köszönetet mondok nagyméltóságodflmk azért a sok-sok szívességért, azokért a bölcs tanácsokért és támogatásért, amit irányunkban annyi éven keresztül tanúsítani kegyeskedett, A . inden lldások .stene áldja meg nagymóltóságodat még igen sok és mindvégig napsugaras esztendőkkelt Végül Osvald István dr,. a kúria távozó elnöke válaszolt a má"SOdelnök és "a korona ügy ész beszédeire: - Azt hiszem - mondotta meghatott hangon az elnök - természetesnek méltóztatnak találni, hogy amikor bírói működésemtől most megválók, nemcsak meghatottság, de bizonyos levertség is•tölt el. A mult hónapban volt negyvenhét esztendeje, hogy'a munkát joggyakornoki minőségemben a budapesti törvény széken megkezdtem. Ez alatt a közel félévszázad alatt ' nagyot változott a világ, benne a mi szeretett szegény hazánk és mélvreható változások történtek jogszolgáltatásunk körében is, Bucsuszavaimba nom foglalhatom az átalakulás történetét, de rá kell mutatnom, hogy a világháborút követő idők nemcsak a tohnikai fejlődést siettették, hanem a jogi berendezkedés t is és pedig ugy'az alaki, mint az anyagi jog körében. Jogos" öntudattal állapithatjuk'meg, hogy a magyar bíróságok és ügyészségek megértették a kor szellemét, megoldották azokat a kérdéseket, amelyeket az élet úgyszólván nápr ö l-napra fölvet, megértették, hogy működésük nem öncél, hanem eszköz arra, hogy a magyar állam rendjét f a magyar nemzet életét minden körülmények közt megóvják, biztositsák. Mert ha a magyar biró és ügyész a felmerülő kérdéseket nem tudja az élet ütemének megfelelő gyoráasággal és a magy-'ar nemzeti élet kívánalmának megfelelő módon megoldani! akkor az idő ^elrohanna fölötte és fejetlenség felé mennénk. Hála Istennek, a magyar biró és ügyész a nagy cél érdekében a kötelességét nemcsak tudja, de teljesiti is. - Nem először mondom e helyen, hogv az igazságszolgáltatás jósága és tisztasága oly nagy erkölcsi erő, amelynemcsak itthon kelt bizalmat' és tiszteletet, hanem a külföld megbecsülését is biztosítja a számunkra, Kivá^ló elődöm: Juhász Andor ^ a magyar királyi kúriát ugy'jellemezte, hogy dz a rég letűnt századokba visszanyúló ősi eredeténél, nemes tradícióinál, kimagasló helyzeténél számban és rátermettségben egyaránt tekintélyes itélőbir°i karánál fogva olyan értelmi ós erkölcsi hatalmasság, amely^az egész világon ritkítja párját. Ma szabad szubjektívnek lennem és ezért elmondhatom, hógy valahányszor ennek a fényes igazságügyi palotának előcsarnokába lépek, elfog a "genius loci M ihlete, a templom áhítata. Felettem a nagy'művész Satalma^s falfestménye, szemben a nyitott szemmel bíráló Justitia. a lábánál a magy^ar jog őserejét tanúsító Werbőczy és a higgadt bölcseséget képviselő Deák Ferenc szobra. Az első polgári és az első büntetőtanács termeiben az ősöknek, az elődöknek, a mohácsi vésztől" kezdve volt országbír akna]: és elnököknek árc képsorozata. Mindez Magyarország történelmi dicsőségének megörökítése, amelynek hatása alól nem vonhatja kí magát magyar ember, még kevésbé a magyar bíró és ügyész!/Folyt.köv,/ TTtr
