Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-27 [166]

SZERE SZ TŰSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: NÉMETH IMRE 1. törvényszéki kiadás. , Budapest, 1937. október AKI FÉLLITER SZÓDAVIZET KÉT FILLÉRÉRT ÁRUSÍT, NEM KÖVETEL ÁRRONTÁST. Vadász Lajos és Harmat Vilmos vidéki szikvizgyár-tulajdonosok ellen egy versenytárs pert inditott tisztességtelen verseny cimén. Keresetében panasz tárgyává tette, -hogy alperesek önköltségi áron alul félliter szódavizet két fillérért árusítanak s ezzel tisztességtelen versenytörvénybe ütköző cselekményt követnek el. A törvényszék az alperesekkel szemben megállapította a tisztességtelen verseny fennforgását, mert a szakértők vélemfejpe szerint a kétfileres szódavíz nyilvánvalóan árrontást képez. A budapesti kir. Ítélőtábla azonban megváltoztatta az elsőbiróság Ítéletét és a keresetet elutasította. A tábla'Ítéletének indokolása hangsúlyozza, hogy a szakértők téves véleményt adott, mert a számadatok tüzetes átvizsgálása után kiderült. hogy a kétfilérért árusított szódaviz ezen ár mellett is tiz százalékos"hasznot mutat. Amikor tehát a szikvizgyáros leszállította ' kétfillérre a szódavoz árát, megengedett üzleti cselekményt követett el, amely sem a jöerkölcsökkel, sem az üzleti tisztességgel ellentétben nincsen. A tiltott árrontás csak akkor állapitható meg, ha az eladás önköltségi áron, haszon nélkül történik. /MOT/G. ' AZ OTI ORVOS HUSZONKÉTEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉST -'ÖVETEL ELBOCSÁJTÁSÁÉRT. A budape sti Mr. törvényszék előtt dr. Bakacsi István orvos 22.ooo pengős kártérítés iránt pert inditott dr. Tasnádi Béla Offl kórházi igazgató-főorvos ellen. A felperes kárigényét abból származtatta, hogy az OTI központi kórházában kétévi időtartamra kórházi segédorvosként alkalmazták. Mü ködése alatt az alperes igazgató-főorvos ugy emberi, mint orvosi méltóságát mélyen sértő magatartást tanúsitott vele szemben. A felperes ezt á panaszát főként dr, Rohrböck József OTI körházi főorvossal szemben érvényesítette, akit ugyancsak alperesként perbevont ebben az ügyben. Panasz tárgyává tette, hogy mindkét alperes közös jelentést terjesztettek fel a belügyminiszterhez, ugy, hogy e jelentés alapján az OTI szolgálatából élbocsxjtotta. Ezen elbocaájtásból súlyos erkölcsi és anyagi kára származott és mert ez kizárólag az alperesiek szándékos és rosszhiszemű magatartása folytán következett be, az elmaradt nyolchavi jövedelem cimén es erkölcsi kártérítés cimén összesen 22,ooo pengő kárigényi megítélését kéri. Az alperesek a törvényszék előtt megtartott tárgyaláson azzal védekeztek, hogy a panaszolt hivatalos jelentést nem rosszhiszeműen, hanem hivatali kötelességből tették, de tagadták azt is, hogy a felperesnek az elbocsájtásból kifolyólag erkölcsi kára származott volna, A biróság elrendelte ugy az OTI-tól, mint a belügyminisztériumtól az elbocsájtásra vonatkozó Iratok beszerzését, Dé ugy az OTI, mint a belügyminisztérium is a polgári perrendtartás 329 §-ára való'hivatkozással, az iratok megküldését mellőzte. Ilyen körülmények között, a felperesre hárult az a kötelezettség, hogy kereseti tényállításait, most már egyéb bizonyítékokkal igazolja. Figyelemmel arra, hogy"a felperes a bírói felhivá^sra nem tudott olyan bizonyítékot produkálni, amely igazolta volna az alperesek rosszhiszeműségét, s azt; hogy a közösen irt felterjesztésük valótlan adatokat tartalmazott volna, a felperest kártérítési keresetével elutasította és mint pervesztest nyolcszáz pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/G.