Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-26 [166]
FŐVÁROS J^' 1 /KÖZGYŰLÉS. Folytatás 6,/ /Nemzeti Egység Pártl a/ H a r r c r Ferenc/a köi t-s égve test;, mint az 1938. évben' aktuális szükségletek összeállítását és fedezetét elfogadja^ és elismeri, hogy a polgármester mindent elkövetett, hogy elgondolásait es a vele szemben támasztott követeléseket a rendelkezésére'álló anyagi eszközök-' kel minél messzebbmenően megvalósuláshoz juttassa. Amit ugy a költségvetési jelentésben, mint a polgármester expozéjában kifogásol, az a programnak a hiá nya, Konkrét szükségletek alkalmi összeállítását nem veheti programnak. Beszédében az önkormányzat három legfontosabb tárgykörében, a varosrendezési- az üzemi és a pénzügyi politika terén kivonja bemutat-" ni, hova vezetett a programtalanság es milyennek kell lenni egy program-_ nak. A városrendezés terén a programtalanság eredményeit a következőkben foglalja összeí A belső városrészek elnéptelenedése ós a külső részek szertelen beépítése, az utóbbi területek közmüvekkel és közlekedési eszközökkel való ellátásának pénzügyi nehézségeivel; a főváros és az ország lakosságának Budapest környékére való szivárgása; a nagy vasút elhelyezkedésének a városfejlődéssel való szembekerülése, összefüggő, megfelelő forgalmi úthálózat hiánya; a városképnek sokhelyütt elrontása, A városrendezési programnak feladatait a következőkben jelöli meg: Racionális település s ezen belül szerves fürdővárosi elgondolás kialakításában, a hajózási és vasúti intézmények elhelyezésének a települési elgondolásba való beleillesztésében, a lakóutcáknak és a forgalmi utaknak szétválasztása ban és. az utóbbiaknak megfelelő feltétélekkel rendszerbe-" foglalá. só.ban, a közlekedési eszközök /villamosvasút, autóbusz/ összefüggő hálózatában, a természeti szépségek, valamint.a történeti és műemlékek érvényrejuttatásában és az arra alkalmas helyeken különleges városképek klalakitá sában. Az üzemi politikádban a programtalanságnak tulajdonítja' az üzemek szervezeti túltengését, az üzemele kiszolgáltatottságát a magánérdekű követeléseknek és kiszipolyozottságukat a városi háztartás javara. Az üzempolitika követendő alapelveit a következőkben foglalja össze: Minden közüzemnek arra kell törekednie, hogy azt a szükségletet, amelynek kielégítését vá" Halta, minél szélesebb körben és minél intenzivebben"kielégíteni tudja, legalábbis önköltségének a biztosításával. Ez 'az önköltség a nagyüzemeknél, a viz-, gáz- és villanyszolgáltatásnál, valamint a közlekedési eszközöknél annál kisebb, minél jobban simul a szolgáltatás racioná..,lis telepítési politikához és minél racionálisabb az üzem szervezete 'és működése. A tarifáknak egyik meghatározója tehát az üzem" önköltsége, &. má.jsik a fogyasz Wközönsegnek a szolgáltatás igénybevételére vale képessége és készsége. Minél kisebb az üzem önköltsége és minél inkább tudja az üzem a szolgáltatás igénybevételére való készség optimumát tarifarendszerével megközelíteni, annál nyereségesebb az üzemi" gazdálkodás. Ennek az optimális nyereségnek az elérése kell, hogy az üzemi gazdálkodás célkitűzése legyen. A nyereség ezután a fővárosi törvény rendelkezése szerint elsősorban a tarifák leszállítása ra, másodsorban a főváros háztartásának könnyítésére fordítandó. Pénzügyi politikánk gyakorlatiasságával elérkeztünk óda, hogy az önkormányzat számá v ra lakosságunk és az állam részéről támasztott követelések fedezetét az ezidöszerint rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel biztosítani nem tudjuk, vagyis benne vagyunk a deficitben. A polgármester a kereken tizmilli* pengős deficit fedezésére a forgalmiadórészesedós megfelélő felemelésének kérését javasolja. Pillanatnyilag nem tehetünk egyebet, minthogy ezt a fedezeti javaslatot elfogadjuk. De tudjuk, hogy itt nem állhatunk meg. Mindent el kell követnünk, hogy a kormány velünk a főváros pénzügyi helyzetének konszolidálására tárgyalásba bocsátkozzék. A megoldásr csak a feladatok és a fedezetek igazságos megosztása „nak elve alapján történhetik, aminele előfeltétele azonban a kormányzati ágak programszerű elgondolásán felépülő pénzügyi program. A é köz terhére hárult és a jövőben bizonyára még háruló feladatokra nézve 'íA lehet vitáé- , hogy azok állami, vagy önkormányzati feladatok-e, de nem \b lehet vitás, hogy ezeket el kell végezni; éspedig a helyieket is az ország érdekében. Il /Folytatása következik./
