Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-26 [166]

FŐVÁROS ,.. • . /KÖZGYtLÉS. Folytatás 4,/ *

: «| A főváros törvényhat ósági bizottságának közgyűlése megkezdte a főváros 193£, évi költségvetésének tárgyalását. S z e n d y Károly polgármester pénzügyi expozéját megelőzőleg az elnöki bejelentések során dr? L a m o t te Károly alpolgármester tett jelentést a főváros 1914. évi kölcsönének aranykölesönné való minősitése ügyében, Dr. Lamotte Károly erre vonatkozólag a következőket mondotta : - A közelmúltban bejelentettük, hogy egyrészt Budapest székesfőváros, másrészt a svájci bankár szövetség, mint az 19*14. évi 4 1/2 százalékos kölcsön Trustee-je között nézeteltérés merült fel abban a tekintetben, hogy az 1914. évi négyésfél szá zalékos kölcsön arany kölcsön-e vagy sem, - A Trustee azt az álláspontot 2:ópviselte, hogy a fent emiitett kölcsönt, mint aranykölcsönt bocsa tották ki és ezen az ostendéi egyezmény sem változtatott. Ezzel szemben a fővárosnak, mint eredetileg, most is az volt az álláspontja, hogy sem eredetileg, sem az ostendei egyezmény folytán a fent emiitett kölcsön nem volt aranykölcsön. A felmerült vitass kérdés eldöntése'céljából ugy a székesfővát^ros, mint a svájci bankárszövetség elható rozta, hogy döntőbírósághoz fog fordulni. Megállapodtak abban, hogy a döntőbíróság három biróból fog állani. Mindegyik fél kijelölt egy-egy bírót és az igy kijelölt két biró egy harmadikat választ, aki a döntőbíróság elnöke lesz, - Budapest székesfőváros dr, POsch Gyula urat, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját jelölte ki, mig a svájci bankárszövetsóg dr. Ehinger Alfonzot küldte ki döntőbiróul. A döntőbíróság elnökéül Plinio Bolla svájci szövetségi birót választották meg. A döntőbíróság 1937, október 22-én Lausanneban a szövetségi törvényszék épületében tartott ülésén határozott. Ezen az ülésen a döntőbírókon kivül Budapest székesfőváros képviseletében dr, Lamotte Károly alpolgármester és dr, Beliczay Imre főjegyz", a svájci bankárszövetség képviseletében pedig dr. Max Vischer baseli ügyvéd jelent meg

0 - A lefolytatott tárgyalás eredményeképpen a döntőbíróság a következő határozatot hozta: "Budapest székesfőváros 1914, évi 4 és 1/2 szá zalékos kölcsönét nem mint aranykölcsönt bocsátotta, ki és" nem lett azzé az 1925,, évi augusztus 14-én kötött ostendei egyezmény által sem." /Élénk helyeslés és taps,/ - Mag * tói értetődően az ügy megfelelő előterjesztés keretében a költségvetés 10tárgyalássa után tartandó rendes közgyűlés elé fog kerülni. Kérem a tisztelt.Közgyűlést, hogy ezt a bejelentésemet tudomásul venni méltóztassék, /Élénk helyeslés és nagy taps./ /Ezután következett S z e n d y Károly polgármester költségvetési expozéja./ A közgyűlésen megjelent bizottsági tagok pártkülönbség nélkül lelkes tapssal és őljenzéssel fogadták Szendy Károly polgármester expozéját, melynek elhangzása után percekig ünnepelték a polgármestert. " 4z első felszólaló 0 s i 3 1 ó r y András dr. /Keresztény községi Párt/ volt, aki beszédében köszönetét fejezte kl a polgármesternek az őszinte helyzetképért, majd rámutatott arra, hogy a főváros deficitjének kizárólagos oka az a meg nem értés, amellyel a kormányzat az autonómia val szemben viseltetik* Kifejtette, hogy a kormányzat rend-' kivül^sok terhet rótt a fővárosra ugyanakkor

? amidőn jövedelmeit hihetetlen módon megszüld tette

e Követelte, hogy ha a kövezetvámokat eltörölnék, megfelelő kárpótlást adjanak helyette a fővárosnak. Tiltakozott a túlzott állami beavatkozás étlen, kifejtve, hogy Budapest szolgálata elsőrendű " nemzeti érdek is. Ernszt Sándor korábbi javaslata értelmében, amely szerint a kormány ős a fővá nos közös tárgyaláson állapítsa meg az adóelosztási elveket, azt hangoztatta, hogy ennek a tárgyalásnak ki kell terjednie minden közös problémára

c Beszélt a drágaság kérdéséről is és azt mondót-" | ta, hogy a társadalmi kötelezettségek alól kibújó nagytőkét kényszerrend^szabályokkal kell arányos teherviselésre szorítani* í 1 s?r& /Folytatása következik./