Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-08 [165]

K é a i r a t, A főváros közgyűlése, 3,oldal, Budapesté 1957. olrbóber 8. ( „ P 6 V A R 0 S f /A törvényhatósági bizottság rend es közgyűlése. P o 1 y t a t á s.2^/_ R é v é s z Mihály a javaslatot elfogadja, inert bár bizonyos bizalmatlansággal nézi a Beszkárt üzleti gesstióját, mégis meg kell adni a Beszkártnak a módokat és eszközöket arra. hogy rendbe jöjjön és konszolidálódhassak. A főváros minden része nagyszerűen fejlődik, ezzel a fejlődéssel azonban a Beszkárt működése nem tart'lépést. A $eszkárt dolgaiba és ügyeinek intézésébe sokan szólnak bele, ami kétségkívül megnehezíti a Beszkárt helyzetét, de nem szolgálhat teljes mentségül. Jé és olcsó közlekedést kivan. Az autóbuszra vonatkozó előterjesztést is elfogadja, s itt nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Beszkárt részéről jövő minden reformot támogat, ha az eredményesnek Ígérkezik, Rámutatott ezután arra, hogy a drágaság folyton fokozódik,amivel szemben az alkalmazottak fizetéseinek és munkabéreinek terén semmi változás nem törtónt. Kifogásolja,' hogy a Beszkárt alkalmazottadnál a munkaerők hiánya miatt nem tartják be a 48 órás munkahetetEzt csak ugy lehet megszüntetni, ha emeli]: az alkalmazottak létszámát. Végül azt indítványozta, hogy a polgármester egy éven belül terjesszen elő egy átfogó Beszkárt-programmot, Babarczy István báró válaszolt a felszólalások- . ra,rámutatván arra, hogy a Beszkárt.korszerű fejlesztésére szükség van, s ennek megfelelően egy egységes közlekedési programmot fognak kidolgozni és a közgyűlés elé terjeszteni.' A közgyűlés ezután a polgármester előtér jes.mtés .'t elfogadta. K arafiáth Jenő.főpolgármester ezután bejelentette, hogy titkos szavazással a kegyúri bizottságba dr.Cselényi Pált, a kijelölő választmányba pedig Büchler Józsefet, dr.CsilIéry Andrást és Rassay Károlyt választották meg,'s törvényadta jogánál fogva a főpolgármester Bessenyey. Zénót

? Lázár Perencet és Usetty Bélát küldötte ki, A Rókuskórház külön szobáinak ügyénél Ber kés Jenő szólalt fel, azzal, hogy szerinte külön szobákra nincs szükség, mert a^meglévő különszobák sincsenek teljesen kihasználva. Tiltakozik az urológiai osztály megszüntetése ellen. Vitéz Aladár nem fogadja el az előterjesztést, inert véleménye szerint különszobákra a Rókus -kórháznál nincsen szükség'. Egyébként is emberemlékezet ota folyton azt hangoztatják, hogy a Rókuskorházat le kell bontani, mert megakadályozza ennek a városrésznek fejlődését és e -'yebként sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket egy modern kórházzal szemben támasztanak. Ily körülmények között semmi értelme sincs annak, hogy ujabb összegeket fektessenek bele.. Legsúlyosabb érve azonban az, hogy a 'Rókus-kórház fennmaradása miatt a Józsefváros nem fejlődhetik. M i k 1 ó s Ferenc hozzájárul a különszobák létesítéséhez, mert átmenetileg erre szükség van, de egy pillanatig sem képezheti vita tárgyát az, hogy városrendezési és általános közegészségügyi szem-' pontból a Rókus-kcrház a mai helyén, a mai formájában nem maradhat fenn. Ez a telek kitűnően volna alkalmas arra, hogy ott üzletházakat építsenek, s tekintve azt, hogy azon a helyen egy négyszögöl terület értéke'1400 P, körül mozog, a telek eladási ár 'hói olyan összeget lehetne szerezni, amelynek segjtáégével a kórházkérdést véglegesen lehetne megoldani.Végűm indítványozta, hogy a polgármester utasítsa az ügyosztályt arra, hogy a Rókus-kórház problémájának végleges rendezésére tegyen részletes javaslatot-. \Á /folytatása következik/