Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1
1937-10-07 [165]
MAÍfifAH prtSZÁQfö TuuóüITÓ K ó z irat. Tizennegyedik kiadás. Budapest, 1937. október 7. XIX. évfolyam, 228. szám. /MEGALAKULT A GÖMBÖS GYULA TÁRSASÁG, folytatás li/ szeretet, mint ahogy Gömbös Gyula is gyűlölni soha, csak szeretni tudott. /Ugy van 1 Helyeslés./ - És emeljünk emléket • t Gömbös Gyulának a lelkünkben- de emeljünk méltó emléket örök pihenőhelye felettes és legyen ez és áz a''hely az egymást kereső magyarok ta lálkozóhe lye 0 Kérdelek benneteket, a kar j átok-e , hogy életre hivjuk azt a társadalmi egyesülést, amely nek neve legyen a Gömbös Gyuláé, az összetartó, ható ós hajtó ereje Gömbös Gyula emléke, közöttünk maradt lelke. - Akarjuk - válás zolták egyhangúan az egybegyűltek ab elnök szavaira. Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke szólaltaiéi ezután. -Most egy esztendeje. - mondotta - a széltől lengetett gyaszlobogók szomorúan suttogták, hogy "Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke, a harcos politikus, az örök béke hónába tért. Emléke azonban itt él közöttünk! bizonyság reá mai összejövetelünk, amely a "Gömbös Gyula Társaság" alakításával emlékének állandó ápolását célozza. Abból az egyhangú helyeslésből, amely az előbb elhangzott, meggyőződést szereztem arraf,hogy a a Gömbös Gyula Társaság valóban el fogja érni azt a oélt, amelyet őnagyraéltósága megjelölt, de talán mégsem bocsátkozom felesleges ismétlésbe, ha rámutatok azokra az indokokra- amelyek meggyőznek bennünket arról, hogy a Gömbös Gyula Társaság megalakulás ára szükség van. -Melyek ezek az indokok? Semmi esetre sem merő pártpolitika, mert hiszen a politika módszerei idők folyamán változnak s a poll tikai pártok is ennek felelően felhőszer'üen átalakulnak, noha maga a végső nemzeti cél ugyanaz marad. Ha az indokokat nézem, ugy azokat két irányban jelölhetem még, az egyik személyi, a másik eszmei jsellegü. Az első indíték Gömbös Gyulának szeretetreméltó, baráti személyisége. Bár még nem r aj zolható meg az időtávlat hl ány ában. történeti arcképe , mert a szeretet és csodálat, másrészt a gyűlölet és kíméletlen kritika különbözőképp irányítja a kortársak ecsetjét, egyben azonban mindny áj an megegyezünk? Gömbös ' Gyuláfmaga lebilincselő szeretetreméltóságával, mosolygó lovagiass ágával, lázas tettvágyával, hirtelen táj ékozóképe sségévé 1, meglepő szervező-erej ével, még rohamozó modorában is a magyar politikai életnek markáns ós vonzó egyénisége voltt Fajának nagy rajongója volt, a földnek is, amelyen bölcsője ringott I a népnek, amely e föld rögét túrja. Ez a gazdag egyéniség uj s élénk s zlneke t h oz ott a már-már elfakuló, színe ve szett magyar politikába. Nagy történeti hivatásérzése feszi tette lelkét: a nemzet megújhodását uj gazdasági és társadalmi politikával iparkodott előkészíteni, amelyben a gazdasági politika nem öncél, hanem a szociálpolitikát szolgálja. - És itt van a második inditéka e társaság létrehozásának: Gömbös Gyula eszmei hagyatéka* A magyar állam életfenntartó erejét a s zoclálls érzés fokozásában látta: az államot nem puszta hatalmi apparátusnak tekintette, hanem benne a nemzet belső életének csak külső formáját szemlélte: a nemzet életerejének fokozásával akarta az állam hatalmát emelni* E program mögé egységes lelkű, a nemzeti gondolatban osztatlan magyarságot akart állítani. Azonban ugyanazon nemzeti célnak elérésére sokféle es zköz r ut és módszer vezette. A végső nagy nemzeti célban mindnyájan megegyezünk a kiváló építő szándékú államférfiuval, ha mindjárt az idő múlásával, a Politikai-történeti feltételek változás ával más utakat tartunk ls helyesnek. Ezért azonban az ő rugalmas géniusza sohasem tenne szemrehányást azoknak, akiknek becsülő cos lelkiismerete a végső nemzeti célhoz más eszközöket tart alkalmasaknak• - Egyesek merőben szubjektív államférfinek minősítették, a romantikus típusba tartozónak, kinél az érzelem, sőt szenvedély, az eleven közvetlenség ós a melegség a döntő. De o sokszor memutatta,' hogy hidegen is tud fontolni, a dolgokat sok oldalról tudja vizsgálni s lelkes fantáziáját pórázon tartani o Ész és ösztön, értelmi okoskodás ós intuíció legtöbbször egyensúlyban maradt egyéniségében: nem volt pusztán politikai mesterember, poli ticus faber, aki máról holnapra él, hanem a jövőbe tekintő álI lamferfi, politicus divinans, aki évtizedekben iparkodott gondolkodni s l^t'f lk ^ t f rV A t ^ze?k«szteni,_a nemzetet uj világba vezetni. Nemzeti eszmevlt^M-aganaK ^partf olotti o lemeiiva lóban méltók arra, hogy szerzőjük emlékét ápol\ l uk Ö veri', ges pihenőhe lyCT*fölött maradandó emléket állítsunk'* /Foly t.köv./
