Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-14 [165]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ "HAVI 200 FIX" ClMU FILM EGYES RÉSZEINEK ELKÖBZASAT RENDELTE EL A BIRÓ ­• SÁG, A. tuvalyi moziszezon egyi.c legnagyobb sikerű filmje volt az a darab, ame* lyet"Havi 2oo fix ,f cimen uosszu időn keresztül játszottak különböző mozgó­képszínházakban. Még tavaly ősszel Strohmsyer Ferenc és Strohmayer Kálmán szerzői jogbitorlás cimén pert inditottak a Mozgóképipari kft. ellen,' amely vállalat a szébanforgó filmet forgalomba hozta, A film több érdekes je­lenete az Arizona mulató helyiségeiben játszódik le, A mozifelvételeket részben az Arizona helyiségeiben készítették, de több jelenetet a Hunnia műtermében vettek fel, még pedig ugy, hogy rekonstruálták az arizona in* teriörjét, P 0 ntos másolaját épitették meg az Arizona belsejének, ugy, hogy a filmnek a Hjanniában Vészül t része is azt a hatást kelti, mintha ezeket is az Arizona helyiségében jáaszott'k volna le, Strohmayerék, mint iparművészek készítették annakidején az Ari­zona mulató helyiségeinek berendezési és felszerelési, tárgyait, Az ipar­művészek szerzői jogbitorlást láttak abban, hogy engedélyük nélkül az ő iparművésze ti alkotásaikat e film felvétele céljából utánozták s ezért, in­dították meg pert a szerzői jogbitorlás abbonhugyása és járulékai iránt* Balogh Árpád dr. budapesti kir. törvényszéki biró előtt folyt le ennek az ügynek tárgyalása. Az eljáró biró kiszállt a Hunnia film­gyárba is, ahol birói szemlét tartott annak megállapítására, hogr az Ari­zona berendezését tényleg poncosr.n utánozták-e a filmézáunára készült disz­1 eteken. Ezenfelül elrendelte c biróság a szakértői bizonyítást annak az eldöntésére,, hogy a p.n. szolt berendezési tárgyak iparművészeti alkotás-ok­nak tekinthetŐk-e. Harangi Jenő kir. törvényszéki szhkértő olyan véleményt terjesztett a törvényszék elé, hogy az Arizona egész he lyis égéneka elgondo­lása és béreid ezése minden részletében annyira művészi, hogy azokat a szer­zőjogi védelem alá tartozó alkotásoknak -kell tekinteni,-,.., . Ez alapon a törvényszék megállapitotta a Mozgöképipari kft. ter­hére a szer'zői-jogbitóriást és- Ítélettel eltiltotta" az alperest' é ttoi, hogy az ^e:'Ízona mulatóhelyiság részére u felperesek által készitett ipar .­művészeti berendezési tárgyakat utánképezhesse és a film céljaira díszlet­ként felhasználja. Elmarasztalta a törvényszék az alperest 2oo pengő kár­térítési összeg és 3oo pengő perköltség megfizetésében is, Elrendelte ezen­felül •••,törvényszék, hogy a Hunnia filmgyárban készített és utánképzett pá^elyoknak>. páholyrészeknek, továbbá a perbeli film azon részeinek, amely a Sunnim filmgyárban vétetett fel, elkobz:.ndók. Az alperes fellebbezése folytán áz Ítélet még nem vált jogerőssé, ugy, hogy ezzel az üggr el még a felsőbiróságok is foglalkozai fognak. /IvíOT/G.. 1 QELEOSSÁGI KE ÉRLET A BURGONYATERMÉS klfc TT, A pestvidéki ügyészség gyilkosság bűntettének kisérlete miatt helyezte vád alá Sebestyén István negyvenötéves dötosödi f öldbérlőt ,• A vádirat sze­rint Sebestyén veteményesföldet bérelt Segesvári Lajos kisbirtokost ól,aki­n ek a termés egy bizonyos hányadát volt köteles beszolgáltatni a megálla­• poci ás szerint. Amikor burgonyaszedésre került sor, nézeteltérés támadt a földbirtokos és bérlője között. Sebestvén ugyanis a termés kétharmadát igényelte, Segesvári azonban csak a termés felét volt hajlandó neki juttat­ni, Augusztus 9-én reggel nyolc órakor Segesvári kocsin a földbirtok mel­1 ett haladt el és - a vád szerint - Sebestyén a kukoricásban megleste, revolverével rálőtt, de csak jelentéktelen horzsol-'st okozott rajta, A földbirtokos az ijedtség következtében rövid időre elveszítette eszméle­tét s amikor magához tért, lattá Sebestyént menekülni., -kezében revolver volt. Az érdekes bűnügyben ma délelőtt tartott főtárgyul5st a pestvi­déki törvényszéken dr, Mendelényi László törvényszéki elnök tanácsa. Szu­ronyos fogházőr kis érte a tárgyalóterembe Sebestyén Istvánt. - Megértette, mivel van vádolva? Segesvárit -agyon akarta lőni, rá is lőtt, Btinösnek árz|magát? - kérdezte az elnök. - Nem vagyok bűnös, - kezdte vallomását a vádlott - én nem is jártam arra, nem is láttam Segesvári urat, nem voit nékem semmi okom, hogy rálőj jek, jjem haragudtam rá és fegyverem sem volt. /Folyt.köv./ Gl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom