Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-14 [165]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K : 55 i r a t i 2 H e t e d i k k i a d á s. Budapest, 1937. október 14. . j" 2* ' • XIX. évfolyam 234. szóm, BAKAY LAJOS PROFESSZOR EMLAKBESZÉDE GRÓF KIEBELSBERG KUNóRóL. Gróf Klebelsberg Kunó halá Iának ötödik évfordulója alkalmából a gróf Klebelsberg Emlékbizottság nagy érdeklődéssel kisért ülést" tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Az ülésen megjelent 'a nagy kulturpoli tikus özvegye, gróf Klebelsberg ívunoné, ott voltakt Glattfelder Gyula me gy éspüs pök, Radvánszky Albert báró, Széli Jóssefné, Ugrón Gábor, Scitovszky Tibor, Kállay Miklós, Voinovich Gáza, vitéz Ha ás a Aladár, gróf Karolyi György, gróf Széchenyi Károly, Petri Pál, Kertész K. Róbert, Mészáros Károly, Petrovics Elek, Sidló Ferenc, továbbá Kor ány i Sándor, Grósz Emil, Hekler Antal, Horváth János, Melich János, Baranyay Jusztin, Wálder Gyula, Domanovszky Sándor, Lukinich Imre, Warga László és Fógel József egyetemi tanárok, Pint ar Jenő főigazgató, Homonnay Tivadar, valamint a politikai, a társadalmi és a tudományos élet sok kiválósága. K o r n i s Gyula egyetemi tanár, elnök mondott megnyitót. Öt esztendőt forgott immár az idő kereke,-úgymond?-hogy gróf Klebelsberg %nó örökre lehunyta a szemet. Azonban minél messzebb távozik alakja az idő távolába, ^nnál nagyobbra nő. Az Idő legtöbbször kegyetlen bir°: olyan államférfiakat, akik személyi varázsukkal, s hatalmukkal a kortársakat lenyűgözik, vagy zordon fenségükkel, a distancia jól kihasznált páthoszával egymUágük s tehetségük arányalt mesterségesen meg tudják növelni, az Időnek szigorú mmrővessze je előtt fokozatosan összezsugorodnak, személyisegük lassanként szineiben megfakul, a nemzet életébe beleszőtt alkotások hijján nevük valamikor dicsőn csengő hangzása évről-évre mindjobban elhalkul. - Gróf Klebelsberg Á

uno az államf.rfikn.k nem ebből a ' könnyen feled .sbe menő típusából valo. Amint cselekvő hitének Ú,S alkotó vágyának fauszti ereje tudatosan nem a jelen pillanatnak, hanem a messze jövőnek dolgozott, akként éppen ez a jövő, amikor kulturális alkotásai, sze éemi befektetései gyümölcsei ke t fokozatosan megérlelik, mindjobban megtermi történeti hálaját as kegyeletét. A kultúrpolitikai alkotások és beruház ások az első pillanatra a hozzá nem értők szemében lnproduktivok, kézzelfogható kamatokat azonnal nem hoznak: csak hosszú evek múltján jelentkezik bőséges szellemi aratásuk. Az alkotó Klebelsberg nevéhez fűződő intézmények századok múlván is müve lik az egymást felváltó magyar nemzedékeket, nemzetinek ná az e ur°pa i tudományos és művészeti vezérkara, amely nagy ösztöndijakoiój áb°l támadt, a szellemi folytonosság lendületével nemzedékröl-nomzedékre gondos kodik majd utódokról a Hungária Aeterna számára. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után B á k a y Lajos egyetemi orvosprofesszor tartotta az ünnepi emlékbeszédet

f amelyben többek között a következőket mondotta: - Az életen át kifejtett alkotómunka lehet egyoldalú s lehet s oki "anyu, mint a nagy államférfi működése ás hatása koréra. Végtelen nagy a felelőssége azoknak a szere pvá Halóknak, ..kik a nemzetek életfolyásában döntöleg intézkednek, mert számtalanszor kell olyan létfontosságú kérdésben kezdeményezniök, vagy döntenlök, amelyre nevelésük, adottságuk, ismereteik összes ége nem kapesitheti őket. A segítségül felhasznált szakemberek munkája ás tanácsa csak akkor értékesíthető igazén, ha olyan nagy ember használja fel, aki elemző, fbidolgozó elmével a saját koncepciójába be tudja olvasztani azt.^Ebbén látjuk Klebelsberg nagy kulturpoli tikus voltának egyik fő alapvonását, - Klebelsberg a háború utáni időkben soha nem emlékezett meg arról a nagyszabású munkájáról, amelyet a háború első éveiben végzett, amely munka olyan nagyarányú, fe lépi tás ében olyan tökéletes, hatás ábai olyan malyrenyulo volt s mivel előzményei nem voltak, olyan eredetig hogy mindenkinek, még az ellenf-Inek Őszinte csodálkozását ls kiváltotta, A rokkantügy, orvosi, szociális, katonai, közigazgatási, gazdasági, nemze tv de Imi és politikai kérdés egyaránt as ennek megoldása minden téren a legnagyobb tudást, tisztánlátást, óriási emberismeretet követelt. Ekkor lett Klebelsberg tulajdonává a természettudományos gondolkodás, amely a kor irányító eszméinek v ál toz ás a kor képessé tette őt a korszerű problémák kezdeményez ás ér e e Klebelsberg megbízatása a legsúlyosabb volt, ami csak árhette. Már akkor az u.n. humánus golyók alaposan megtették a ha| tásukats a löva.sz árok-harc produkálta a soha nem látott súlyos sebfertőzéseket, A levegő tele volt a rothadó emberi test nehíz szagával, a kórUJN^," fftwi^ f, /Folytatása következik./