Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1
1937-10-08 [165]
MAGYAR ORSZAGOS TUDÓSÍTÓ Budapest, 1937. október 8. XIX. évfolyam 229. szám. SOHOLTZ ANDOR, A KORMÁNYZÓ SZ ÁRNY S E (ÉJÉ II EK ELŐADÁSA A TISZTI KASZINÓBAN. Pénteken délután elő:elő közönség előtt 3 c h o 1 t z Andor folyamőrkapitány, a kormányzó szárnysegéde tartott előadást a haditengerészetről a Tiszti Kaszinó előadótermében, A termet zsúfolásig megtör., tő, leginkább katonatisztekből álló közönség sorában megjelent a kormányzó feleségével, József királyi herceg, tábornagy, Auguszta királyi hercegasszony, Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter, Fabinyi Tihamér dr, pénzügyminiszter, báró Szurmay volt honvédelmi miniszter, Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka, Bádoki Soós Károly volt honvédelmi miniszter, Rapaich Richárd lovassági tábornok, a honvédség főparancsnokának helyettese, Vértessy Sándor, a kormányzó kabinetirodajának főnöke, Nagy Vilmos, a budapesti vegyes dandár parancsnoka, Keresztes-Fischer Lajos tábornok, a kormányzó katonai irodájának vezetője, ifj , Horthy Miklós, ifj. gróf Károlyi Gyula, a kormányzó veje és a honvédség tábornoki, törzstiszti és főtiszti karának számos kitűnősége. 3 c h o 1 t z Andofe előadását a fiumei haditengerészeti akadémiára való visszaemlékezéssel kezdte, majd a tengeri harc történetét ismertette. A tengerészeket - mondotta - egy táborba kell sorolni, mint ahogy a kormányzó ur nápolyi történelmi beszédében jellemzően megállapította:'^ tengerészet egy csodálatos család, amely oly nagy, mint a tenger maga és amelyben együvétartoznak egyszerű halász és admirális, akik az első pillantásra jobban megértik egymást bármely nemzet fiai legyenek is w * A krétaiak és föniciaiak tengeri ütközeteit ismertette ezután az előadó,, akik még evezősgályák.,al vívták meg tengeri ütközeteiket, mig az Atlanti Óceán és az Északi tenger zordsága kitermelte a vitorláshajót, A spanyol és portugál felfedezők.,az iránytű ós a napmagasságot mérő asztolabium" felfedezése után tették meg tengeri útjaikat az Óceán végtelenségén. Ettől az időtől ..ezdve lett szerepe a haditengerészetnek abban az értelemben, hogy a hajó nem harcterület többé, hanem harceszköz. Az olasz, spanyol és portugál felfedezők a maguk vitorlásaival a középkor•szűk láthatárából a világ horizontja felé irányították nemzeteik útját, Churchil, az angol admiralitás első lordja ugy határozta meg a tenger uralmának lényegét, hogy "ha két tengeri hatolom ugy viszonylanak egymáshoz, mint tizenhat a tizhez, nem jelenti azt, hogy egyik tizenhat, a másik tiz részben osztozik a tengerek uralmában, hanem hogy az erősebb tökéletesen kizárja a gyengébbet", A tengeri háború jellemzésénél kitért arra az előadd, hogy annak egyik legfontosabb feladata az ellenfél tengeri kereskedelmét megbénítani. Az idők folyamán a vitorlás korszak háborúinak egyik legjellemzőbb vonása alakult ki: a hadihajókkal kisért kereskedelmi flotta, A tengerészet történelmében kétszáz év elmultával a tengeralattjárók kény szeritették visszavonulásra a kereskedelmi hajóhadat, A világ két nagy tengerész nemzetének, a hollandoknak és angoloknak egyik tengeri csatáját ismertette ezután, ahol az angol flottát Monck admirális, a hollandit pedig do Ruyter vezényelte, A francia nemzet tekintetét Richelieu első kisérlete után Oolbert, a merkantilizmus megalapítója irányította a tengerre és ő teremtette meg Franciaországnak tengeri hatalmát, A francia flotta később azon az elven, hogy a gyengébb flotta biztosított helyen tartózkodva áll készen a beavatkozásra ég... igy puszta létezésével védi országának partjait, nagy tengeri osatákat vívott a történelem folyamán. Úgyszólván a világ legnagyobb tengeri csatáját sí vivták a franciák Skagerráknál. Ugyancsak egyik nevezetes tengeri ütközete volt a francia hajóhadnak a dominicai csata, A tengerészetet - mondotta az előadó előadásának további során. - nem lehet rögtönözni, ahhoz idő kell, hogy az uszó műből hajó legyens és a hajókból haditengerészetileg begyakorolt hajóraj váljék-. Ezt az is bizonyitja, hogy a mi haditengerészetünknél a szolgálati idő a szárazföldi három évvel szemben négy év volt, az egyéves önkéntes pedig kétévet szolgált o Ezután a hajók szolga latéról emiékeze bt meg az előadó, ame*L lye]' a legnagyobb kitartással cirkáltak állandóan a végtelen tengeren fi hónapokon át 0 Nelson Trafalgár előtt két évet töltött a tengeren és csak /h ezután lépett szárazföldre, amikor Gibraltárba érkezett, ifi /Folytatása következik,/ 11 1 él U
