Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-07 [165]

Budapest, 1957. október 7. 0 kt XIX. évfolyam, 228. szám.-. A BUDAPESTI ORVOSEGYESÜLET CENTENÁRIUMA. A Budapesti Királyi Orvosegyesület most érkezett cl alapításának századik évfordulójához és ebből az alkalomból nagyszabású jubileumi ünnepségeket rendeztek. Az orvosegyesület jubileumi ünnepségei egybe ennek a (gyógyhelyi Bizottság által rendezett Fürdőügyi Kongresszussal, úgyhogy erre a hétre a világ legkiválóbb orvosai sereglettek össze Budapestre . Az Orvosegyesület centenáriumi ünnepségének megnyitóülése csütörtökön délelőtt volt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ülésen megjelent József kir. herceg, Auguszta kir, hercegasszonyés József Ferenc kir, herceg, ott voltak Darányi Kálmán miniszterelnök, Széli József belügyminiszter, Szily Kálmán államtitkár a kultuszminiszter képviseletében, Karafiáth Jenő főpolgármester , Szendy Károly polgármester, Johan Béla államtitkár, Simon Elemér, a Vöröskereszt elnöke, a budapesti orvosprofesszorok, Scholtz "'.őrnél ny, államtitkár, a magyarországi ós külföldi egyetemek képviselői, továbbá társadalmi és közéleti előkelőségeink igen nagy számban. Az ülésre érkező előkelőségeket Verebély Tibor professzor, az egyesület elnöke, Győry Tibor ny, h, államtitkár és Ordódy Sándor tábornok-orvos alelnökök fogadták. A Himnusz eléneklése után Verebély Tibor elnök nyitotta meg az ülést. Rámutatott arra, hogy az egyetemek mellett a tudományos orvosi egyesületek voltak az orvosi jultura terjesztői. Jellemezte az orvosi tudomány előrehaladását a száz év előtti állapotokkal szemben. A haladást nagyrészben a technika hallatlan fejlődésének tulajdonítja. Megemlítette, hogy a Budapesti Orvosegyesületet a bécsi orvosegyesülettel egyidőben alapították, jóval később, mint a nyugati kulturnemzetek hasonló egyesületeit. A miegyesületünk az orvosfilozófiai felfogás fordulópontján keletkezett. A mult század elejéig a régi klasszikus filozófiai felfogás uralkodott, amely szerint a betegségeket különböző misztikus dolgok okozzák, a csillagképekre és a boszorkányokra hivatkoztak. Az uj felfogás, az úgynevezett bonctani felfogás a modern orvostudomány kiindulópontja* - A mult század elején - mondotta Verehély Tibor -, a török hódoltság a léit ságéból Széchenyi István rázta fel a nemzetet, g sürgette minden téren a magyarosítást és a modern haladásért küzdött. Ebben az időben eszméltek a magyar orvosok is arra, hogy a magyar orvosi kar egybeforrasztás az orvosi kultúra előbbrevitelére egyesületbe tömörüljenek. Igy az egyesület megalakítása tulajdonképpen Széchenyi István gróf működésének köszönhető. Verebély Tibor a továbbiakban vázolta az egyesület első tizenegy esztendejének, történetét, ezután következett a szabadságharc, ami a nagy lendülettel megkezdett munkát jó időre csökkentette. Az elnyomatás idején az orvosegyesület csak külön komisszáriátusi engedéllyel tarthatta üléseit és azokon minden alkalommal megjelent egy ellenőrző hatósági személy, AZ egyesület ötven éves jubileuma alkalmával már Márkusovszky Lajos állott az egyesület élén, aki a legkiválóbb magyar orvosprofesszorom egyike és az ő nevéhez fűződik a budapesti orvosi fakultás nagyarányú fejlesztése. Ezután a kivál

0 orvostanárok is helyet foglalnak az egyesületben, amely addig csaknem kizárólag a gyakorló orvosok, tömörülése volt. A második ötven év sem volt nyugodt lefolyású, A világháború és a forradalmi idők meggátolta]:: a rendes működést, a trianoni béke, amely bénítólag zuuant a magyar életre, nagy nehézségeket okozott az orvostudomány terén is. i ikor ezeket az állapotokat nagynehezen kiheverte az orvosi rend, megkezdődött a jelszava: korszaka , amely az orvostársadalom széttagolásáva 1 fenyegetett, A.Z orvosi tulprodukció,a fiatal és öreg orvosok ellentéte, a gyógyitás és prevenció jelszavaival operáltak, örömmel kell megállapítani, hogy az orvosi tudomány terén válságról szó sincsen. Ezzel ellentétben szomorú jelenség, hogy az orvos-^ gend rendkívül nyomasztó gazdasági helyzetben van, Olyen orvosi tábor,'" amelyet a mindennapi monyér gondja nyom, megbénul a lelkesedés, csökken a tudomány szeretete és a tudományos ambició. AZ orvosokat nem szabad a kishivatalnokok cserit kenyerére szorítani, A Budapesti Orvosegyesületnek centenáriuma után is zászlójára lesz írva, hogy a tudomány fejlesztése, a nemzeti érzés élesztőse és a kartársi együttérzés ápolása a hivatása. J Verebély professzor végül hálával emlékezett meg azokról j i az egyesületi tago.-..ról, akik az elmúlt száz esztendő alatt szellemi f' erejükkel a magyar orvo3i ugar földjét megmunkálták. Üdvözölte a megjelent külföldi orvostariárokat és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta /Folyt.köv./ . ....... .........r ÁJI