Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-17 [164]
Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember 3 9 SZÜákő TARTÁST ÉRDEMTELENSÉG CIMÉN NEM LEHET MEGTAGADNI, A nyolcvankétéves, vagyontalan, félig vak és egyébként is betegeskedő öreg ember nyomorgott. Az egykor jómódú -rereskedot gyermekei nem segélyezték. Végső elkeseredésében pert indított szülőtartás és Járulékai irárt gyermekei - két fia és két leánya-e]len. Az alperesek közül az egyik asszony, a legtehetősebb, terjedelmes védekezést adott elő, amelynek során az apa szülőtartási keresetének elutasítását kérte 0 Adatokat sorolt föl annak igazolására, hogy a felperes mint apa olyan mag-tartást tanúsított korábban gyermekeivel szemben, hogy ezzel érdemtelenné vált a szülőtartásra. De védekezett ez az alperes azzal is, hogy neki nincs külön vagyona, sem jövedelme, mert mint háztartásbeli él férje oldalán,. Bejelentette azt is, hogy ha a biróság elmarasztalná 5% szülőtartás fizetésében, akkor az eddigi harmonikus házaséletében is kinos zavarok támadnának,mert a férje> a felperes veje, hallani sem akar arról, hogy szülőtartást fizessen, A többi alperesek csatlakoztak ehhez a védekezéshez. De előadták, hogy ők vidéken laknak, anyagi helyzetük egészen mostoha, mégis hajlandók a felperest természetben eltartani, ha odaköltözik hozzájuk., A járásbíróság, majd a törvényszék is marasztaló Ítéletet hozott és az alpereseket egyetemlegesen kötelezte havi 60 pengő szülőtartási dij megfizetésére. A gyermekek felülvizsgálati kérelemmel éltek és igy az ügy végső döntésre a budapesti kir. Ítélőtábla elé került, ahol dr. Bakóczy István táblai tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után elvi jelentőségű indokolással helybenhagyták az alsóbiróságok marasztaló Ítéletét, Hangsúlyozza ez az Ítélet, hogy a szülő esetleges érdemtelensége nem zárja ki a gyermek tartási kötelezettségét, hanem csak azzal a következménnyel jár, hogy a szülő csak szűkös tartást igényelhet-. A tábla nem adott helyt a vidéken lakó alperesek kérésének azzal aE indokolással, hogy a felperes felette magas életkorára való tekintettel nem kötelezhető arra, hogy a megszokott környezetből kiemeljék, mert ez az öreg embert súlyosan érintené és igy biztosítani kellett az apát arról, hogy életének még hátralévő részét a maga külön háztartásában nyugodtan el tölthesse, /MOT/ G. AZ UTTESTÉN IJEDTEN TÉTOVÁZÓ GYALOGOS 13 FELELŐS A KÖZ LÉKED ESI BALESETÉRT. Egyedi Balázs urasági inast a Rákoczi-uton, a Rókus kórház előtt elütötte Zsadon Kálmán gépkocsifuvarozó autója. Egyedi felgyógyulása után kártérítési pert inditott és munkaképességének végleges csökkenése miatt havi száz pengő beleseti életjáradék folyósítását igényelte az alperestől. A bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy a felperes lelépett a járdaszigetről és ugy akart a Rákóczi-ut egyik oldaláról átjutni a másik oldalra. Közben előbukkant az alperes autója és a felperes - amikor ezt meglátta, a kocsiút közepén ijedtében tétovázva ugrált előre, majd hátra és ezen ijedten tétováz 0 magatartása okozta a balesetet 0 De megállapította a biróság azt is, hogy a gépkocsi vezetője is hibás, mert látva a gépkocsi előtt imbolygó és tétováz 0 gyalogost, nem állította meg kellő időben a kocsijait. A törvényszék ez alapon közbenszóló Ítéletet hozott és az alperest a kármegosztás elve alapján a fölmerült kár hatvan százalékának megtérítésére kötelezte. Ezt a közbenszóló Ítéletet a királyi Ítélőtábla is jóváhagyta, /MOT/ G. .
