Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-29 [164]
Magyar Országos Tudósító. > Kézirat. Kilencedikkiadás _ _____ ——_- _________ _________„_____,___, Budarest, 1337 szeptember 29 XIX. évfolyam 222, szám. rtfST" fi N3P kirándulása, folytatás/ ^ Az egyes kutakból kitermelt olaj a kutak mellett felállított tartányokba kerül; na viz- vagy iszap tartalmú,' 'annak leülepedése utána tiszta olajat másik tartányDa szivattyúzzák át. Az összegyűjtött olajmennyiségeket egy 6000 liter űrtartalmú teherautó szállítja Párad vasúti állomásra, az állomáson egy 50 köbméteres tartány tárolja es ül^eniti tovább az esetleg még tisztátalan olajat s ebbpl a tartányból történik a vasúti szállítókoe sík megtöltéMa már kétségtelenül hosszabb időre biztosítva van egy állandó jellegű szerény napi ; fél-egy vagqpn között ingadozó olajtermelés,: amely a már ismert területeken uj kutak fokozatos lemélyítésével lassan emelkedni fog akkor is,' ha a továbbiakban a mostani termelési adottságoknál jobbat nem is kapnánk. Ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy ma még a kezdet kezdetén tartunk és a továbbiakban uj adottságokra .és kedvező meglepetésekre jogos reményünk van, akkor nyugodt bizalommal nézhetünk a bükkszeki olajkutatás ós termelés jövője felé. A telepen 120 munkás dolgozik. A termelt ola; eladásából befolyó összegeket további fúrásokra használják fel. Telegdi Róth Károly dr. miniszteri tanácsos ismertető előadása után a kormány tagjai és a törvényhozók öt csoportban az iparügyi minisztérium bányászati szakosztálya tisztviselőive/hk Kalauzolásával végigjárták az egyes kutakat és közelről megszemlélték a telep berendezését. ' Bükkszékről társasgépkocsikon Párádra mentek a kirándulás résztvevői, 51"bb a parádi rézbányát, Parád--fürdőn pedig az uj építkezéseket tekintették meg, ' A parádi /recski/ ércbányánál Pantő Eezső főbányatanácsos ismertette szakszerű előadásban a bánya üzemét. A bányát hosszú szünet után 1921-ben keltették életre: a pénzügyminisztérium IS26-ban magánkézből megvásárolta, nagy anyagi áldozattal felszerelte s a termelő üzemet napi 10' vaeonos termeléssel*" 19'31-be n megindította. Az iparügyi minis ztéri um'a magvai ipar segítségével 1935/36-ban napi 20 vajgonra bővítette a termelést. A mai termelőüzem 3/4 éve zavartalanul" dolgozik s az átlagos havi termelés jelenleg 13 kilogramm arany, 120 kilogramm ezüst, 25 tonna réz és 160 tonna kén* A fel dolgoz á'sra kerülő érc átlagos fómtartalma 0.7 százalék réz,, 3.5-4. gramm arany tonnánként, 25 gramm ezüst tonnánként és 8 százalék kén. átlagban naponkent 5 tonna rázszxnpbrt ás 20 tonna piritszinoort termel a bánya. A s_irporokat egy nagytétényi gyárban dolgozzák fel, ahol az értékes alkatrészeket kiválasztják, 'Az aranyat és az ezüstöt a gyár visszaadja a bányának, a r^zet rézgáliczgyártásra használja fel. a küneé pejig: részben a szénkéneggyr rnak szállítja, részben pedig a kereskedelem ucján értékesíti. Folynak az elő-: munkálatok, hogy a szinpor okból az arzént is kiválasszák, amely éppúgy, mint a szánkéreg a mezőgazdaság javára fog szolgálni növényvédelmi" szerek aüaV iában. Az iparügyi minisztérium a bányatelepet, amely 240 családnak ad kenyerét, ráf izetés nélkül, sőt szerény üz: j mi felesleggel tartja fenn. A termelt fémeknek és különösen a kénnek, * amely az ország egész szükségletét fedezi, közgazdasági jelentősége nem lebecsülendő-, /Vége kövot ke zik/
