Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-27 [164]
MAGTÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Késirat Második kiadásBudapest, 1937- Bseptétnber 2 7- XIX. évfolyam 220. szám. /IEIEPHIZTÍK SURÁNYI MIKLÓS MLÍKTÁ3LÁJÁT A CEHTRAL-KÁVÉHÁZB^Í• Folyt. 1../ - A nagymultu Central-kávéházban, amelybe több mint fél-, század óta a tudományos világ- az irodalmi élet., a magyar művészet annyi előkelősége j árt, a Surányi Miklós Emlékbizottság nevében rábízom ezt a bronzreliefet Mészáros Győző úrra, e ház gazdájára s kérem, viselje gondját azzal a kegyeletes szeretettel, amellyel létesítésében közreműködött. M é s záros Győző, a Central-kávéház tulajdonosa hálás szavakkal vette át Surányi emlékplakettjének gondozását s Ígéretet tett arra, hogy a Central-kávéház s annak irodalmi ós tudományos világból adódó törzsközönsége mindenkor kegyelettel fogja megőrizni Surányi Miklós emlékété Surányi Miklós özvegye és két leánya köszönték meg ezután Kéky Lajos és Mészáros Győző szavait, majd a kávéház alagsor-helyiségeiben M..szaros Győző magyaros vendégszeretettel tízórain látta vendégül a me gj e len te ke 1 0 /MO T/J ORSZÁGOS LEVELTAri AZ EGYETEM PÁZM ÁNY-EM LEK LKKOM ÁJ A • ^ Kí *eta6 . A Qe llért-szálló márványtermében fényes külsőségek között tartotta az Egyetem hagyományos Pázmány-la kom áj át, amelyen Hóman Bálint vallás., és közoktatásügyi miniszteren kívül megjelentek a magyar tudományos elet. kitünőségeij az egyetem professzorai, a politikai is társadalmi elet kitűnőségei. A lakoma szónoka kezében a Pázmány -ser le ggel a következő beszédet mondotta: , - Pávmány Péter emieket méltóan csak á tudomány ~s hazaszere te • oltárán ünnepelhetjük, de a tudomány ünnepe nem nélkülözheti ciz igazs ágkeresés apothézisát. A tudás, igazság meg az őszinteség Ikertestvérek. Ezért látjuk, hogy ott, ahol nem lehet az igazságot őszintén kifejezni, a szabadság es az egyéni szabadságjogok elgáncsol ás ának a korszakaiban, mindenütt lesüllyed azoknak a tudományágaknak a színvonala, amelyek különösen a . jogi, politikai és a társadalmi kérdésekkel kénytelenek foglalkoznia A tudomány őszinte szavát ott szervilis ferdítés, vagy propaganda veszi át, titokban pedig a fennálló rend felrobbantására irányuló gyűlölet suttogja és terjeszti mérgező ideológiáit. - A tudomány, erkölcs és szabadság összefüggését tehát tárgyilagosan eltagadni nem lehet. ^De ezt a mély összefüggést a tudomány, erkölcs és szabadság kellő harmóniájának erőt adó társadalmi és nemzeti jelentőségét senkisem láthatta élesebben egyetemünk nagy alapítójánál, aki a magyarság erkölcsi teljesítőképességét akarta felfokozni a kultúra fegyvéreivel, hogy annál biztosabban visszajöhessen az az integer szentlstváni Magyarország, amelynek keretein belül ismét szabadon élhesse a magyarság a maga sajátos nemzeti életét. Ezért alapította egyetemét, de jól lett- azt IS, hogy csakis olyan intézményeket tekinthetünk igazán nemzeti intézményeknek, amelyek nem puszta külföldi másolatok, hanem va lós ággá 1 magyar életkeretek is, amelyeken belül a magyar fajtának a maga sajátos életformái és életérdeke! jutnaik kifejezésre. Mert Pázmányis meg volt győződve arról, hogy a szentistváni Magyarország mozaikjának összefogó erejét és ragasztékát csak a magyar fajtának államalkotó ereje, meg az a tulajdonsága adta és adhatja meg, hogy a maga virtusát és nemzeti ideáljait el tudta fogadtatni és Ideáljukká tudta tenni a velünk együtt élő heterogén népek vezető rétegeinek is. Egy ilyen alaptermészetü népnél ezért mindig azok a közéleti irányok okc:.;ták a legnagyobb süllyedést és destrukciót, amelyek a szervilizmus eszközeivel akarták kormányozni a magyart. - Három évszázad viszontagságai multak el azóta és újra szét vagyunk tépve aző'.;a De elbukásunk csak növeli a Pázmány-e gye temnek szimbolikus jelentőségét,, mint annak az intézménynek, amely ugyszól• vén egyedül maradt meg a maga integritásában az integer Magyarországból, l Alapi tónk keresztény es nemzeti szelleme ma kötelezőbb, mint valaha. So/l hasem a tudomány rovására, de mindig vele együttesen. Egyetemünk csak ^Vakkor tölti be hivatását, he egyrészt magasán lobogtatja a tudás fáklyáját a népek szellemi versenyébeijj /F olytatása következik. /
