Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-24 [164]
Kézi r a t Tizenkettedik kiadós. _ - - ü'/0 Budapest, 1957. szeptember 24. / t<y XIX. évfolyam 218* szám. FŐVÁROS /A KÖZMŰVELŐD! 31 SZAKBIZOTTSÁG ÜLÍSE. Folytatás 1*/ Petrovácz Gfyula megemlítette, hogy amikor Buda még nem volt olyan népes, mint most, három szinháza volt, most meg egy sincs* A legélesebben tiltakozott az ebien, hogy áz állandó budai szinház felépítésének Ügyet előd áz % ák. B á n ó c z y László szerint Budának jogos igénye van egy állandó színházépületre* ennek felépítése azonban - mint ahogy megjósolta - nagy nehézségekbe ütközik. Kár volt a Szinkört idő előtt megszüntetni. A szabadtéri színpad kérdését nem szabad összekötni a budai szinház problémájával. A közlekedés szempontjából az a hely a legmegfelelőbb, ahol a régi ssinkör állott. Ugrón Gábor a maga részéről szinten azt hangoztatta, hogy semmi szin alatt nem szabad ezt az ügyet elaludni hagyni. A színházat a Horváth-kertben kell felépíteni. ty Ha 1 t e r Károlyja bizottsági tagok e 1 lerjmond ása közben azt a véleményét hangoztatta, hogy a Bethlen-udvart kell lebontani, s erre a helyre kerüljön a színház epülete, esetleg a Szent János tér melletti terület is s zóbajcöhe tne. Nem hiszi, hogy az építési költs éheket a polgárok jegyzései alapján . . e 10 lehetne teremteni, az álloSívMís' a fővárosnak támogatni kell az akciót. Boros László indítványozta, hogy a szinháö felépítésére konkr t feltetelek alapj'% irj ák ki sürgősen a pályázatot. Elvileg nem helyteleníti, hogy a budai polgárság részvény társas ági alapon akarja megépíteni a színházat, amelynek fentartásához azonban szükség van a vállalkozói szellemre és tekintélyes forgótőkere is. A Kereszténypárt egyik értekezleten az ügyvezető .alelnök többek között a budai szinház sorsáról beszélve, azt hangoztatta, hogy végre fel kell épiteni Budapesten az el-, ső fehér színházat* *•> . .-...».* i A budai szinház kérdése tehát mint pártprogram került szóba.Azt is mondotta a Kereszténypárt ügyvezető alelnö- • ke, hogy a keresztény főváros szégyene, hogy szinházkulturánk belefullad a zsidó szellembe. Az alelnök szerint mióta zsidó kézben vannak a színházak, jobban virulnak, mint valaha. Boros László felvetette a kérdést: művészi, vagy politikai szempontból árti-e a fehér s zinház kifejezést a Keres i; tény part. Művészi szempontból egyedül az a döntő, hogy jól, vagy rosszul vezetik-e a szinházat. Politikát pedig nem szabad belevinni ebbe a kérdésbe. A budai állandó szinház ne legyen se fehér, se vörös, de legfőképpen barna színház. A Kereszténypártban elhangzott beszéd tendenciája elŐifeifc a magánszínházak szempontjából nem szabad megjegyzés nélkül elmenni s ez ellen a felfogás ellen tiltakozni kell. Ha a magánszínházak tönkremennének, akkor azoknak keresztény színészei ás munkásai is elveszítenék kenyerüket. Az úgynevezett zsidó szinházak személyzetének ' nyolcvan százaléka keresztény, a primadonnáknak kilencven százaléka. Legtöbbször a magánszínházak veszik fel azokat a keresztényeket, akiket a Nemzeti Szinház bocsátott el. Helyteleníti a felszólaló, ha pártpolitikai propaganda célj áb ü l ilyen súlyos Ítéletet mondanak a magánszínházakról. A felszólalásokra N érne te h y Károly tanácsnok válaszolt, akinek előterjesztései alapján a bizottság elhatározta: kérni fogják a Polgármestert, hogy a főváros III, ügyosztálya jelölje ki a szinház helyéül a Horváth-kertet, szerezze meg a Közmunkatanács hozzájárulását, az épületet távolítsák el s kérjen a polgármester felhatalmazást a közgyűléstől, hegy a szinház felépítése érdekében pályázat kiirása helyett ajánlati felhívást bocs áthassanak ki. Ezután a bizottság több szobor felállítása ügyében döntött, majd hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődési ügyosztály a hazai képz őw művészet : s irodalom támogatására póthite 1 „ engedélyezését kérj e • Az IÁ eredeti előterjesztés 15.000 pengő póthitelt kért a bizottság Petrovácz '<£ Gyula indítványára elhatározta, hogy ezt az összeget 25,000 pengőre kéri / Ij f e leme In i . 1/ /Poly tatása következik*/ V ORSZÁGOS LEVÉLTAH " ^/n
