Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-07 [163]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDóS^Tó. V ' '^--^qS­Kézirat. Hatodik klaöa s. - f ^ _ _ _ _ _ _ ^ ^ Budapest, 1937. szeptember 9. j^.jOV-XIX. évfolyam 205.szám. PO LI TIKA ---KORUIS GYULA KÉPVISELŐI 3E3ZÁM0LÓJA. Komis Gyula m.kir.titkos taná­csos, a képviselőház alelnöke, tegnap politikai körúton volt kerületé­ben Szpd ön, Kisnémedin és Vácrátóton, ahol választói nagy lelkesedéssel fogadták. Beszédeiben kifejtette, hogy csak az lehet jó^politika Magyar­országon, amely a nemzet zömét kitevő földművelő lakosság gazdasági és művelődési emelkedését szolgálja. Ebből a szempontból méltatta tüzetesen a Darányi-kormány működését. A Németországból ideszivárgott idegen po­litikai divatot,a nyilaskeresztes mozgalmat a Szent István politikájának tükrében bírálta. Sződön többe:: között ezeket mondotta: - Szent István nemzetét európai és magyar küldetésének tudatéba iparkodott belenevelni. Kelet népét európaivá avatta, anélkül, hogy a német császár hűbéresévé tömörült volna. A nagy ország^pitő ki­rály a magyar nemzet történeti eletében mindmáig a legnagyobb reformo­kat léptette életbe: pogányból a nemzetet kereszténnyé formálta és az egymással sokszor szembenálló törzsekből egységes magyar nemzeti álla­mot alkotott, le ez a legnagyobb politikai ujltó mégis a magyar törté­neti tudatot akarja ápolni. A hagyomány kötelező érzését köti intelmei­ben Imre herceg a nemzet szivére. Minden nemzetet, mondja, a saját törvé­nyei szerint kell igazgatni. Ki akarhatná, kérdi - görög törvénnyel igazgatni a rómaiakatT S ki római törvénnyel a görögöket? Senki. Azt követeli fiától, hogy a magyarságot is az ő ősi természetének megfele­lően kormányozza. A németrómai osászárs ág tehát átsugározta ugyan a ma­gyarok első királyára a keresztény hit fényét, de ez a fónjr nem tudta vakká tenni a királyt magyar voltának sajátszerű tulajdonságai, büszke függetlenségi érzése ós faji öntudata iránt. - Talán soha sem volt oly eleven élmény tárgya Szent István alakja, mint ma, mert a magyarság életében nem volt kor,amelyben jobban rászorult volna Szent István államfenntartó képességeire és pél­dájára, mint most, amikor létét mindenünnen veszedelem fenyegeti, Nyugat­ról éppúgy /pan germán izmus/, mint Keletről /pánszlávizmus/. Szent Ist­ván példájának követésbe a magyarság fennmaradásénak biztosítéka: ragasz­kodás a magyar hagyományhoz és alkotmányhoz. Kis nemzetre nézve a leg­nagyobb veszedelem a nagy nemzetek politikai suga.'lata, amely megszakít­ja a történeti hagyomány: ós alkotmányos f ejlődés folytonosságát, s megzavarja a nemzet politikai tudatát. A szent király el nem porladt keze a mK kilencszáz esztendő óta bevált legbiztosabb útmutatónk: min­den nemzetet a saját hagyománya és törvényei, nempedig idegen minták másolása utján kell kormányozni. /MOT/B. MEGHALT HORVÁTH GÉZA, A VILÁGHÍRŰ ZOOLÓGUS. Szerdán este, rövid szenvedés után elhunyt a magyar tudó­sok egyik nesztora, a kilencven éves brezoviczai bugarin Horváth Géza, világhírű állattan tudós, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazga­Horváth Géza az abaujtorna vármegyei Csecsen,, :1847-ben született, ősei előkelő bulgár családból származtak, erre mutat az egyik előneve, Bugarin szó is, ami bulgárt jelent. Gimnáziumi tanulmányait Kassán, egyetemi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol a termé­szetrajziés orvosi szakot hallgatta. Ez az idő volt a virágkora a bé­csi császári múzeum természetrajzi osztályának és a fiatal orvosnöven­dék állandóan látogatta ezt a muzeumot, megismerkedett e csoport világ­hírű tudósaival és ő maga is kutatásokat végzett. 1872-ben orvos- és sebéssdoktori oklevelet kapott. Visszatérve Budapestre, előbb a Nemzeti Múzeum állattárában működött, majd 1875-ben áfc abaujvármegyei Forrd köz­ségben, később a zemplénvármegyei Varannó községben járásorvos letrfc^á­rásorvosi nagy elfoglaltsága mellett is kitartó buzgalommal folytatta a félfedeles szárnyú rovarok tanulmányozását. * * A nagy fil­I loxera pusztítások idején lett ő európaszerte elismert tekintéllyécámikor l legelőször Franciaországban tört ki a fllloxera veszedelem, meghívták \Rőt oda és a francia kutatókkal együtt tanulmányozta, /folyt. köv 8 / } ' ORSZÁGOS LEVÉLTAH K. szekció 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom