Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-01 [163]

Kézirat, i Negyedik kiadás, —..— -.——>_.-•———————— i '"__„.._—__.._———————————„—..— ———„_—_—— Budapest, 1937. szeptember 1. | ' «• ! ' • XIX. évfolyam 198.számc /Egyetemi federáció kongresszusa. Poly tat á s.l./ A fegyverkezés okai az emberi lélek ás a napi lélek bensó természetéből folynak. Az fegyverkezik aki fél. Az erőszakkal megvalósított helyzet néha veszélyezteti bizonyos nemzetek létét, vagy olyan helyzetbe hozza, hogy nem marad számukra más megoldás, csak az erőszak. Bizonyos energiák elfojtása nagyon veszélyes és ártalmas vállalkozás* A statusquo fenntartása állandóan uj erőfeszítéseké t követel, amelyek a fegyverkezés fokozásában jelentkeznek. A nemzetközi biztons ág eIve a statusquo fenntartásával a fegyverkezés állandó fejlesztését jelenti és a mesterséges helyzetet teremtő népeknek nagyarányú fegyverkezése elvitathatatlan jele annak a ténynek, hogy csak erőszak árán tudják biztosítani a statusquo sérthetetlenségét. A leszerelés kérdését mindadd 1 g nem lehet megoldani, amg'jL, a mesterkélt statusquo fennáll. Az államok csoportosulása a Népszövetségben semmiben sem segitl elő a probléma megoldását. A Népszövetség létezése nem tudja azokat a lélektani haj tóer őket megsemmi'si teni, amelyek a fegyverkezés versenyét előidézik. Amikor a Népszövetség politikai szín nélküli kérdéssel „ foglalkozott, megmutatta katályoss ágat, de amikor olyan kérdas merült, fel számára, amely, közelről érinti a statusquot, egyáltalán nem tudta megoldani feladatát, más szóval a megoldás esélyei nem növekedtek e nemzetközi Intézmény által. A Népszövetség nem független bírája az államok között keletkező viszályoknak. A Népszövetság megszületése nem tudott, vége tvetni a hegemóniák politikájának, mert azok a nemzetek, amelyek a,hegemóni át kezükben tartják, a Népszövetség keretén belül is érvényesítik akaratukat éppenugy, mint ez Intézmény létezése előtt. A helyzet ugyanaz volna, ha a Népszövetség karhatalommal rendelkeznék is határozatainak érvényesítésére. Egy háború, amelyet a Népszövetség a fegyver erejével szüntetne meg, vagy a béke, amelyet ilyenmódon teremtene meg, nem jelentene mást, mint a genfi gyülekezetben politikailag uralkodó nemzetek akaratának gyakorlati megvalósítását. Ugyanez áll a körzeti szerződésekre is. Bizonyos számú kis állam között a statusquo fenntartása céljából kötött szerződések esetében még valószínűbb, hogy egyes államok politikai túlsúlya érvényesült más államok rovására,. A béke me gterentéséhez, ugyanakkor a lefegyverzés megvalósításához mindenekelőtt szükséges a szándékok őszintesége, amelyet csupán a békés politikai légkör tesz lehetővé. A leszerelés sikere a statussquo megoldásától függ. A technikai lefegyverkezést meg kell előznie a szellemi le fegyver késésnek: el kell tűnnie a háborútól való felelemnek, ami végső elemzésben a háborúnak egyik oka. A magyar delegátus után a hollandi csoport képviselője terjesztette elő jelentésót a fegyverkezés politikai következményeiről. A jelentés megállapítja, hogy Hollandia fegyverkezik, de nem olyan nagy mértékben, mint a többi állam. A hollandok szintén helyesnek találják nemzetközi bizottság felállítását az ezzel kapcsolatos kérdések megoldására. A jelentés hangsúlyozza, hogy a lefegyverzésről és az ezzel kapcsolatos nemzetközi problémákról addig tárgyalni nem lehet, amig a páriskörnyéki békéket revizió alá nem vették. Ezek a békeszerződések a tűzfészkei a nemzetközi bonyodalmaknak, ezeknek köszönhető, hogy senki nem érzi magát biztonságban es a bizonytalanság érzete folytán védekező céllal crlási arányú fegyverkezéshez fognak. /Polyt.köv./