Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1
1937-09-11 [163]
K é s i a t. , rC-c^ot'ö**d A* / A — —— *-- • —— Budapest, 1937. szeptember 11. jr.'y J ' XIX. évfolyam 207. szán. FŐVÁROS /A főváros nem. tűr izgatást üzemeinél. Folytatás 1./ lei ugy a Gázmüvek, az Elektromos Müvek, valamint a Vizmüveidiez, amely a következőképpen hangzik: - Jelentéseket kaptunk arról, hogy a székesfővárosi nagy üzemei alkalmazottainak egyes csoportjai körében nyugtalanság, elégedetlenség jelei mutatkoznak. A jelenségek eredetét megvizsgálva, megállapítottam, hogy a mozgolódást nem maguk az alkalmazottak, hanem az üzemeken kivül álló tényezők kezdeményezték. Élőszóval, röpiratok, al igyekeznek az alkalmazottak nyugalmát megzavarni s őket felettes hatóságukkal szemben teljesíthetetlen 'követelések hangoztatására birni. Ürügynek azt használja, fel, hogy az úgynevezett szanálás során sérelmet szenvedett alkalmazottak érdekeiért szállnak iskra; valójában azonban az üzemi alkalmazottak tömegeinek a segítségével a saját érvényesülésüket, önző érdekeiket akarjál-: szolgálni. A kegnagyobb mértékben káros minden olyan ki s ér let, mely az üzemi alkalmazottak nyugtalanitásával a közüzemek fontos működését megzavarni igyekszik s ezzel a főváios közönségének érdekeit veszélyezteti. A közüzemi alkalmazottak körében ny ugt a la ns ág£ a e1é ged etlenségre még a mai mostoha körülmények között sincsji Ezt józan megfontolással mindenki megállapíthat ja. "t>K~" Csak néhány tényre emlékeztetek. Köztudomású, hogy a székesfőváros általában a legnagyobb megértéssel és áldozatkészséggel állapította meg az üzemi alkalmazottak járandóságait, de különösen előnyös kereseti viszonyokat biztositott az elsőrendű szükségletekot ellátó nagyüzemek alkalmazottad számára ugy, hogy ezek a székesfőváros egyéb alkalmazottainál mindenkor lényegesen jobb helyzetben voltak, • A szanálás néven ismert illetmény rendezés a nagyobb közüzemek alkalmazóttainaa illetményeit, a közigazgatáshoz tartozókilletményeivel arányosan állapította meg. Ezt az intézkedést az egyedé' elbánás és a székesfőváros pénzügyi egyensúlya érdekében kellett megtenni. Érzékenyebb veszteséget ekkor is főleg csak azok szenvedtek, akiknek elméleti képzettségükkel, iskolai végzettségükkel arányban nem álló magas javadalmazásuk volt, a többiek vesztesége a különböző pótlékok!a 1 jórészt visszatérült. Jól tudom., hogy a mai viszonyok között a keresetben előálló-, bármily csökkenést is nehéz elviselni, de meg kell gondolni, hogy a közüzemi alkalmazottak - még az illetmények leszállítása ellenére is - jobb helyzetben vannak, mint a magánalkalmazottak, Illetményeik - főleg a kezdő és a középfokú állásokban - magasabbak, munkaidejük általában rövidebb, munkaerejük kihasználása kíméletesebb, mint a magánálaalmazottakké, megrokkanásuk esetére tisztes nyugdíjellátásban részesülnek, s ami a legfőbb: állásuk, megélhetésük biztos, állandó jellegű és a gazdasági helyzet változásaitól független. Ezer és ezer magánalkaimazo11 habozás nélkül cserélne helyet közüzemeink alkalmazottaival. Számtalanszor tapasztaltam magam is, hogy a magánvállalatoknál huzamosabb idő óta állásban levők is a mi üzemeinknél szeretnének elhelyezkedni, mert megélhetésüket itt biztosítva látják. Mindezeket figyelembevéve nem látnám indokoltnak, hogy az üzemi alkalmazottak súlyos sérelmeket panaszoljanak. De ha bárkit sérelem ért, annak jogszerű előterjesztésére és orvoslására a jogszabályok lehetőséget adnak. Semmiféle akadálya nincs annak, hogy az alkalmazottak panaszaikat, helyzetük megjavítására irányuló kérelmeiket szolgálati uton előterjesszék. Kéréseiket az üzemvezetőség utján tüzetesen megvizsgáltatom és j óindulatuan birálom el. Az alkalmazottak szervezkedése ellen sem teszek észrevételt, Ennek azonban a törvényes határokon belül kell maradnia. Nem tűrhetem, hogy a szervezkedés meg nem engedett módon, vagy eszközöké el történjék, a fegyelem meglazulásával, vagy a szolgálati érdekek bármily csekély sérelmével Í3 járjon, A szolgálati helyén mindenkinek a szánéra kijelölt lunkát kell végeznie, semmiféle szervezkedéssel nem fogla lkozhatik. /Folyt.köv./