Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2
1937-08-24 [162]
Budapest, 1937.au,.:us ztus 24, Ai'<< XIX. évfolyam. 191.szám. Hl R E K /A nyugatafrikai néprajzi kiállítás a Néprajzi Múzeumban ,Foly tatás 1./ A rabszolgakérdésről még csak annyit, hogy rabszolgaság olyan értelemben ahogyan azt nagyon sokan e lképze lik, t ni ,hogy kiviszik az embereket a piacra és ott elárverezik, már régesrégen nincs Libériában. Amit bizonyos körök rabszolgaságnak neveznek, az tulajdonképpen nem az. Hogy jól meg tudjuk érteni,azt amit ők rabszolgaságnak neveznek, először is tek in tétbe'ke 11 vennünk hogy a benszülőtteknél nincs földbirtoka az egyes embereknek • A törzsnek, vagy pedig a törzs egyik nagy családjának van egy bizonyos területe ás a legidősebb családfő, vagy törzsfő, illetve fejedelem osztja ki a különböző embereknek, hogy ők melyik darab földet müveihetik meg. Ha már mostan valaki eladósodik, vagy nem tudja az eladót megfizetni stb. és ^nlncs neki semmije, amit zálogba tehetne, akkor az egyik kisfiát, vagy lányát odaviszi a törrza főhöz, vagy fejedelemhez és odaadja, mint zálogot, amire aztán a törzsfő, vagy fejedelem ennek az embernek az adósságát kifizeti. Az ilyen elzálogosított egyén azután dolgozik a törzsfő, vagy fejedelem számára. Ha ez az ember megnő, akkor a fejedelem, vagy törzsfő ad neki feleséget s ha le tudja dolgozni az adósságot, akkor szabad is lesz. Érdekes, ha az öregek már nem tudnak dolgozni, a fejedelem, a köz tartja el őket. Rabszolgákat ma már elsősorban csak a szudáni négereknél találunk. A benszülöttek kulturfoka igen alacsony Libériában. Földet ugyan müveinek, de nagyon felületesen. Igy P'l'Jék, ha rizst ültetnek, akkor kivágják az őserdő egyrészét, ha a Xt~ vágottp''és cserjók kiszáradnak, akkor azokat elégetik és azután vetik el a rizst."'Aratás után azt a földdarabot elhagyják és uj területet keresnek maguknak. Csak évek multán tárnék vissza újból,ahhoz a területhez, amikor azt már újból felverte a gaz. Állattartás csak Északlibériában van. A nagy őserdőövben csak kecskét, birkát, baromfit lehet találni. A törzseken belül munkamegosztást találunk. A vadászat, a halászat egyrésze,az erdőirtás, a ház felépítése a férfi munkája. A halászat, főképpen a rákfogás, a növények ültetése, a házkörüli munka az asszonyokat illeti. Házi iparuk van. Valamikor nagyon szép szőtteseket készítettek, amelynek több darabját sikerült ősszegyüj te nem és amelyeket a Néprajzi Múzeumnak adományoztam. A Néprajzi Múzeumnak ez az alkalmi kiállitása, amely november l-ig marad nyitva, első láncszeme az alkalmi kiállításoknak. Dr.BartucJf Lajos igazgató legközeleob nagynevű ethnologusunk, dr.Róheim Géza ausztráliai gyűjteményét fogja bemutatni. /MOT/B. 7 'i Y'hf\/ BEFEJEZŐDÖTT A DEBRECENI NYÁRI E GYETEMí. M 0 st Irt véget a Tizenegyedik Debreceni Nyári Egyetemi Tanfolyam, amely három hétig tartott Debrecenben o utána egyheti budapesti tartózkodás következett. Hóman Bálint vallás-és köz közoktatásügyi miniszter keddm este bucsuvacs or át adott a tanfolyamon rész résztvett külföldi egyetemi hallgatók tiszteletére. A vacsorán a minisztert Wlassics Gyula báró államtitkár képviselte és a miniszter nevében Eyssen Tibor miniszteri tanácsos r <\ . mondott búcsúbeszéde t./MOT/B. •'-'aOS LEVÉLTÁR IS szekció
