Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2

1937-08-28 [162]

.........., , -.- . .. - . MAGYAR 0R3ZÁG03 TUD, 31 Tó Kézirat. !'•> -A;: Hatodik k 1 a d á 1 * Budapest, 1937. augusztus 28. / XIX, évfolyam, 195- BZ ám,-.EGYHÁZI HÍREK /AZ országos református lelkészgyülés szombati eseményei-.Folytatás ] / Vasady professzornak előadásáért Medgyasszay Vince püspök-elnök mondott köszönetet, majd felkérte a következő előadót, V 1 ot o r János dr. budapest-lleIsőliPótvárosi lelkipásztort., aki arról bessé hogy "hogyan neveljük presbitereinket" A lelkész erősen álljon hivő munkatársai mellett és a gyengéket minden emberileg lehetséges módon gyáraolitsa, óvja, vezesse a hitre, A hit egymagában mégsem tesz lelkipásztorrá, vagy r/esbitírré, a gyakorlati élet számos más térületén tökéletesen keli tájékozódniuk. Minden presbiternek "sajtóbaráttá " kell lennie.,, a nyomtatott betü ugyanekkor a hitigazságok jelentőségót végre minden magyar presbiter ismerje fel. A városi presbi térről szóló előadás után Kiss Lajos esperesleikész a falusi presbi temess lázadok folyamén kialakult történelmi kapát vázolta. Muraközy Gyula és Bereczky Albert budapesti lelki pasa tor, Hetessy Kálmán dr. egyházkerületi jegyző, Bakó LSJQS és Gilicze Sándor esperes, majd Szabó Imre budapesti esperes szólalt fel; aki azt hangoztatta, hogy a konfirmációi oktatáson fordul meg a jGvő presbi terelnek nevelése;)az egész gyülekezet megujitásán, A tartalmas, széleskörű vitát Medgyasszay Vince püspök rekesztette be. Rav

asz püspök nagyfoes zéd e

r

. az nR

„^

nn , ORLE«kte gyűlésen 0 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ~ Délután négy órakor tartotta ezévi közgyűlését az ORLE a szé~> kesfehérvái'l templomban, ahol az egyesületnek mintegy 350 tagján kivül megjelent K a p 1 Béla dr, evangélikus püspök, titkos tanácsossal együtt a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület részéről R a f f a y Sándor dr. püspök-elnök és K e m é n y Lajos budapesti evangélikus - esperes g ott. volt^H a v r a'n a k József alispán és Csitáry G.Emil eaékesfe* hérvári polgármester is. Közének és E ö r jt Szabó Dezső esperes lelkész imája után B a v asz László dr. püspök, ti tkos/taaáes cs mondott elnöki megnyitót. Azért jöttünk ide- - úgymond p hogy mint igazabb magyarok és jobb keresztyének menjUnk el Innen. Magunk altatása volna hinni, hogy békeidőben élünk: a világ két csücskén ég és lángol egy még el sem aludt világháború tüzveszaUelme. EuróPa egyik legnagyobb nemzete forradalmi átalakulásban van, amelynek következménye ma is kiszámíthatatlan. Oroszország mintegy intézményesítette a forradalmat, megindított egy nagy leszámolást a jkeresztyénségge 1 szemben. <- Az emberiség jelentékeny része őspogány gondolatok és dekorá ciók után kapkod, nem gondolva meg, hogy ezzel népének legszentebb javait és képességeit tékozolja el... Közbül áll a keresztyénség, fájdalom, nem a békesség kötelékei által egybeszerkesztve„ Mindegyik egyház panaszkodik, hogy a közömbösség, hitetlenség a látszat szerint való lcyalitáíL örve alatt hány lelket idegenít el az egyház testétől. Az egyhez a te inkább a világi impériumra helyeznek fősúlyt, politikai kapcsolatot kere§|[s0res elvesztett hatalmat Így próbálnak a maguk számára visszaszerezni^ - A mult esztendőben e gyházunkat sokat foglalkoztatta az ela ő

^ magyar király személyének és müvének Igehirdetői megítélésével kapcsolatos probléma^ A kérdés jó uton van, az Egyetemes Konvent határozata előkészítette a zsinati állásfoglalást .De már általánossá lett a tudat, hogy a magyar protestantizmus a reformáció előtti 400 esztendő minden'nagy alkotását és igazságát a maga elvitathatatlan örökségének tartja, Es az a tény, hogy annak a régebbi 4-500 esztendőnek szellemiségében az utána bekövetkezett refoméoió egy oacmó uj értékelésnek és megállapításnak találta meg alapját, egyáltalában n«« vésethet arra, hogy ezereves

é

£örténelmunk egyik régebbi feléről, a magyar keresztyén, államiság sorsivgxmdo latköz ősségéről bármily kis mértékben lemondjon a protestantizmus azért, mert a nyílf vános ünneplés talán a másik egyház sajátos dogmatikája szerint történt eddig. Mi tehát István királyról ugy gondolkozunk, mint református magya-* rok és két tévedésre nem vagyunk hajlandók: magyarságunk révén más kovász' hl tünkbe ela.gyfidni nem engedünk, viszont a magyar nemzeti lelek ezeréves e gye égéből nem magunkat, sem másokat fíem 'engedhetünk kiszakitanlo /-Folyt, köv,/{i^ )