Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2
1937-08-26 [162]
Felelős szerkesztő és kiadó- f| | Közp. szerkesztőség és kiadóhivatal: Németh Imre X MLm^*W m M. m Főkapitányság, V, Ferenc József-tér 7 A m. kir. Államrendőrség, Budapest székesfőváros, a Nemzeti Egység Pártja, Pest vármegye félhivatalos kőnyomatú laptudósítója Központi szerkesztőség telefonjai: 123-304, 127-277; főkapitánysági központ 76. mellékállomás Törvényszéki szerkesztőség telefonjai: 125-234, 125-235 Városházi szerkesztőség telefonja: városházi közp. 648. mellékállomás Kiadja a Magyar Országos Tudósító Rt. * Minden jog fenntartva * Kéziratnak tekintendő * Házi sokszorosítás Kézirat Első kiadás ~ , ,t, } —" Budapest, 1937.au,:us ztus 26. A.k'* XlXvévfoly am • 193 .szám. A NYOMTATULAJDONOSK NEMZETKÖZI, KONGRESSZUSÁNAK BEíEJEZÖ TANÁCSKOZÁSAI • . A Nyomd a tulajdonos ok ötödik nemzetközi kongresszusának mai tanácskozásait délelőtt fél 11 Órakor nyitotta meg Lef ort-Lavauze lle, a francia Nyomd a tulajdonos ok Egyesületének elnöke. A délelőtti ülés első előadásit II. G. Olarck /Anglia/ tartotta az uj ságnyomás kérdéseiről* Rámutatott arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a modern ember életében az újság, amelynek egyre hatalmasabb olvasótömegei vannak. Ez az olvasótábor egyre érdekesebb és jobb újságot követel. Az ujságnyomás három fő anyaga a papir, a nyomdafesték és az ólom, végül természetesen a minél tökéletesebb gép. Angliában az utóbbi időben igen nagy súlyt helyeztek arra, hogy az újság olvashatóságát tökéletesítsék. Ennél az igyekezetnél nemcsak a j 6'nyomdafesték játszik szerepet, hanem talán elsősorban a papír minősége. Olyan Újságpapírra van szükség, amely erős, tartós anyagból készül, amely nem szakad és ennek a papírnak a megválasztása egyik legfőbb gondja a mai ujságüzemeknek. Érdekes adatok ego-sz sorát hozta fel a kérdéssel kapcsolatban s azzal zárta fejtegetéseit, hogy sok újság örvendene nagyobb elterjedtségnek, ha több gondot fordítana a felhasznált papiros minőségére. A kongresszus tagjai rendkivüli figyelemmel hallgatták Clark tanúságos fe j tege táse it, amely ékhez A. Lorey /Nemetország/ szólala t fel s tanulmánynak is "gelllő előadása keretében ismertette a néme t ujs ágüzemek nehézségeit, amelyek a papi re 11 átás, a nyersanyag s egyéb üzemtechnikai kérdések tekintetében fennállanak s amelyeket sok küzdelem árán győzött le a német.nyomdaipar. Lorey n-gy tetszésb keltő előadása után J.M. Holtz holland delegátus a Nyomdatulajdonosok fiainak nemzetközi csereakciójáról es annak jelentőségéről tartott nagy figyelemmel kísért előadást. Ez az akció egészen uj keletű és tulaj donképen csak pár év óta vált gyakorlattá , &e hamarosan szembetűntek rendkívüli előnyei s ezért azt tovább kell fejleszteni. A nyomdaipaa? szempontjából nem közömbös u főnökök fiainak gondos ki-., képzése, amely biztosltja a nyomdaüzemek folytonosságát é3 gondos továbbfejlesztését az igy tovább vezetett vállalkozásoknál. Természetesen a f 8nökök fialnak szakképzése más és más uton kell, hogy haladjon aszerint, hogy kis-, közép-, vagy nagy nyomdai üzemekről van szó. Az előadó kifejtette azután e szakképzés különböző fe ladatait s befejezésül a főnökök fiainak országonként junioregyesületekben való megszervezését, valamint nyári tanfolyamok rendszeresítését jelölte meg, mint a csereakció és a t ovábbkép2és legalkalmasabb módszerelt. Az érdekes előadáshoz elsőnek Ottó Bettschart /Svájc/ szólalt: fel. A kongresszus utolsó előadását Max Richárd Kirste /Norvégia/ tartotta "Kalkulátorok kiképzése" címmel. A vitában elsőnek Alaln Bargilllat /Franciaország/ vett részt. Délután a kongresszuson résztvevő eg.esülctek hivatalos delegátusai tartanak értekezletet a Magyarországi Grafikai és K okonlp-rosok Főnöke gye sülét ének /V"í», Szekfü-utca 5./ helyiségében. /POlyt. köv./B.