Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/1
1937-08-12 [161]
Felelős szerkesztő és kiadó: ft^H É H Közp. szerkesztőség és kiadóhivatal: Németh Imre JL JM.«^-i^<® JEL « Főkapitányság, V, Ferenc József-tér 7 ^™ 1 ^^™" B ^^ — ""^Magyar Országos Tudósító asamn»auMnBB A m. kir. Államrendőrség, Budapest székesfőváros, a Nemzeti Egység Pártja, Pest vármegye félhivatalos kőnyomatú laptudósítója Központi szerkesztőség telefonjai: 123-304, 127-277; főkapitánysági központ 76. mellékállomás Törvényszéki szerkesztőség telefonjai: 125-234, 125-235 Városházi szerkesztőség telefonja: városházi közp. 618. mellékállomás Kiadja a Magyar Országos Tudósító Rt. * Minden jog fenntartva * Kéziratnak tekintendő * Házi sokszorosítás K é z 1 r a t. E 1 s ő k i a d á a „ Budapest, 1957, augusztus .12. XIX, évfolyam, 182, szám. HÍREK -—A 'IDEI01 ElLILrRMONIKÜ30K ELITÖKK-xRIE^ÁKAK HAIÍGVERSEKYE BUDAPESTEN- Japáq zenei élet-ének legkimagaslóbb alakja, Xamada Kosaku, a tokiói Fi j hármon í a 1 Társ as ag e In ökkarna gy a, mint ismeretes, "A szamurai ie anya" cimü r.a^sikerü ÍJImnek bemutatására Berlinbe érkezett, hol a német zenei korok meghívás.ára több hangversenyt vezényelt, A kiváló zenészt, ki 30 évvel ezelőtt tonnányi Ernőnek Charlottónburgban akadémiai' társa volt, a -' ar^íppoU Társaság meghívta Budapestre. Xamada professzor a meghivast elfoyadto es uugusztus 24-én, koddon este 6 órakor a Morgitszi yeten, a Víztorony melletti toron Melles Be la zenek.rát fogja vez ,nye Ini ,~A disz.ngv( rsenyre, melynek keretében a japáni zeneszerző főleg saját szerzeményű darabjait fogja vezényelni, jegyek a Magyar-Nippon Társasánál i&& ny e Ihi t fc: Muze um-utca 15/a ./MO T/B a ? E S T V A R M EGYE lEeAT TARTOTT PB8TV.AMMEG ,E KÖZI G^éfaT.nSI BÍZOTT3GA«' Pest vármegye -közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt a Vármegyeházán ülést tartott Ney Géza főjegyző elnökletével. A napirend előtt dr c Székely György elismeréssel beszelt a magyar rádióról, abból az alkalomból, hogy a "legutóbb a jugoszláv- rádióval műsort cserélt; örvendetesnek tartja a szomszéd nemzetek közötti kulturális kapcsolatok k'mélyitését, annál 'is inkább, mert ez a gazdasági kapcsolatokat sogiti elő. Méltatta a közeljövőben neghyiló Magyar Nemzeti Nyomtatvány kiállítás jelentőségót, de ezzel kapcsolt tosan rámutatott arra, hogy a világháború után immár.20 esztendő telt el s magyar tudományos munkákat még mindig nem szabad bevinni az utódállamokba, ez a kulturvilág szégyene és egyet jelent a barbarizmussal* A továbbiakban aggodalommal közölte, hogy az augusztus 10-i bécsi marhavásáron egyetlen agy darab magyar marha sem volt. F elvetette a kérdést: kinek adjuk el agr ^cikkeinket, ha a legközelebbi szomszédunk is ilyen elzárkózó politikát üz velünk szembern? Megemlítette, hogy az £sszel államosítani fogják a megyei varosok számvevőségeit. Az erre vonatkozó javaslat aggodalomra ad okot; b-ogy ttfbíl emelni fogjál: a városok terheit. Szerinte a földmüvelésügyi minisztériumban történt visszaélések azt bizonyitják, hogy az államosítás még nem biztosíték a visszaélések ellen. Sürgette a felszólaló az uj városrendészeti törvény végrehajtási utasításának kiadását, megemlítve, hogy a törvény modern újításokat hoz majd be, igy a környéket a KözmunkatanAce a la helyezi bizonyos városrendészeti és építészeti ügyekben, ez nagyon helyes, A kolduskérdés helyes megoldásának.sürgetése után a legújabb kórházi pctrendciettel kapcsolatosan azt kivánta, hogy a nyilvános betegápolási adóból befolyó összegekből legalább annyit téritsenek vissza a kórházak az Őket fenntartó városoknak és községeknek, hogy rendes költségvetésüket a kórházi deficit ne terhelje. Aggodalommal mutatott rá fejtegetései sor na a felszólaló arra, hogy az állami adminisztráció egy rószo szerinte - indokolatlanul lassú, főleg a minisztériumokban. Végül a kormány figyelmébe ajánlotta, hogy gondoljanak a községi választói jog, általában a községi törvény reformjára is, és hangsúlyozta, hogy • az egész nemzet feszült figyelemnél varja a választói kérdés megoldását. íA /Folyt . K öv./
