Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/1

1937-08-09 [161]

MAGYAR 0RSZÁG03 TUDÓSÍTÓ Kézirat, „ f \y Negyedik k i a d á c 1 ' v Budapestj 19-7. ..ugusztus 9* {/ XIX. évfolyam , 179. ŰZ án . P 0 V A R 0 S —A főváros köZlGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE, A főváros közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt az Újvárosházán ülést tartett Karafiáth Jenő főpolgármester elnökletével, A polgármester elmúlt havi jelentéséhez elsőne Gsilléry András szólott hozzá, aki kifogásolta, hogy a tanügyi kinevezéseket a polgármesteri jelentés nem tárgyalja pedig igen fontos, hogy miképpen intézik el a tanügyi kinevezések ügyét. Felvetette azt a kérdést, hegy miért kellett a főváros közönsége' előtt nyilatkozatháborút kezdeni, hagy a nyugtalanság, hogy még nem történt döntés ebben az ügyben annál is inkább, mert hiszen az uj tanév küszöbén állunk ős augusztus 20-ika után már meg kell lermija tanerők végleges beosztásának. Sürgős intézkedést kell foganatosítani és kérte a főpolgá-rmestert, hogy a tanügyi kinevezések érdekében interveniáljon a kultuszminisztériumban. Helytelenítette, hogy a vétójogot a ^eultuRzmin-i attw--a f őpol^.ármesterre ruházta át. A protekció körül valósa os nyilatkozatháború folyt le. Eszményi állapot lenne az, hogy ha minden állás elnyerését kizárólag egyedül a hozzáértés s a rátermettség tenné lehetővé, - de van olyan minősitó'ícrum, amely erre megnyugtató volna? A legutóbbi nyilatkozat azt hangoztatta, hogy a főpolg őrmester és a polgármester percek alatt megegyeztek,akkor miért nem adják ki a még hátralévő kinevezéseket. A továbbiakban hangsúlyozta Gsilléry, hogy nem lehet általánosítani, egyes kivételes egyéniségekre, a kiválóan tehetségesekre alkalmazni kell a soronkivüli előléptetést, A főpolgármester nyilatkozott ős nyi latkozatában arról beszélt, hogy a tanügyi kinevezések körül nagy igazságtalanságokat akartak elkövetni. Kérdi, melyek azok az igazságtalanságok, miféle sérelmek történtek. A.. tanügyi kinevezéseket indokolatlanul kavarták fel. Fejtegetései során ezután Gsilléry András a jövő évi eucharisztikus világkongresszusról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy idegenforgalmunk érdekében ellenőrizni kell majd azt, hogy a szoba és vendéglői áraint ne emelje]: fel indokolat 1 anul• A párisi világkiállításról beszélve kifogásolta, hogy a vadászati csoport szegényes, holott a vadászat igen sok külföldit csábit hazánkba.Szürkének és kifogásolhatónak találja a fővárost bemutató csoportot is, Peyer Károly felszólalásában szintén a tanügyi kinevezéseket tette szóvá. Megemlítette, hogy ebben a kérdésben teljesen tájékozatlan, de az az érzése, hogy a tanügyi dinovozések ügye még nincs elintézve, s nincs elintézve azzal sem, hogy a főpolgármester és a polgármester bezárkóztak, majd nyilatkoztak.Felvetette aZt a kérdést, hogy tisztán kellene látni: Hol volt a protekció, erről a közönséget is tájékoztatni kellene, A nyilatkozatokból az sem derült ki, hogy kinek az álláspontja győzedelmeskedett végül: a főpolgármostoré, vagy a polgármesteré? Egyáltalán joggal kérdezheti mindenki, meghalt-e, vagy él-e még a protekció. Az előtte felszólaló szerint a múltban előfordult, hogy voltak olyanok, akik 18-20 évig vártak a kinővezésükre 0 A városházán már 1920 óta a kereszténypárt van uralmon, miért nem intézték el ezeknek a régóta váró tanerőknek kinevezését. A tanügyi 1: in evezés ok kérdése fel van nagyi tva, a főváros^ közönségét sokkal jobban érdekli, például a s züksóglakásol: problémája, Értesülése szerint az egy szoba -konyhás szükséglakásokat szét dr árják választani a konyhából is lakószobát akarnak építeni, mert LL jelenlegi szükséglakáshiány a vezetők szerint nem oldható meg másképpé n. Tehát az egyszobakonyhás szükséglakásokból nyomortanyálcát akarnak csinálni, ez szégyene lenne a fővárosnak. Megemlítette, hogy például Londonban négyszobás szükséglakások is épültek a közelmúltba^.A főváros a jövő évi költségvetésébe .ötmillió pengőt állítson be szükséglakások építésére, Kifogásolta, hogy a pestkörnyéki autóbuszközlekedés rossz, rosszabb, mint azelőtt volt ; /folyt, köv,/ 6Í