Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/1
1937-08-05 [161]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSI Tó 2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. augusztus 5. — A"TAKARÉKOS"TOLVAJN& DOLOGHÁZBA KERÜLT. Három bubifrizurás tolvajnő állott ma a tábla Lakatos-tanácsa előtt. Az egyik közülük rabruhában, mellette fogházor, a másik kettő elegáns világos nyári ^ruhában. Özv. Tall Kálmánná, Martin Ödönné és Weisz Irén volt a három nő, akiket az ügyészség üzletszerűen űzött lopással vádolt. Névtelent/figyelmeztette tavaly nyáron a rendőrséget, hogy c. három nö kézimunkaüzleteket látogat, ahol mint vevők jelennek meg és alkalmas pillanatban elemelik ami a kezük ügyébe akad. Nagyon sok áruház is panaszkodott ebben az időben" a tolvajlások miatt és igy a rendőrség a három nőt egyik ilyen üzleti látogatásuk alkalmával hamarosan elfogta. Az előállítás alkalmával azonban nem tudták megmotozni őket, mert útközben autóbaleset történt^ ugy hogy mire beértek velük a detektívek a főkapitányságra, már nem találtak náluk semmit, A rendőrségen azonban mind a három nő váratlanul beismerte, hogy az általuk látogatott üzletekben miképpen loptak és még olyan lopásokat is beismertek, amelyekről a rendőrség sem tudott, még az üzlettulajdonos sem tett följelentést. Ezekben az üzletekben csak a tolvajnők beismerése után jöttek rá a hiányokra. / levél A törvényszéki tárgyaláson azonban csak a már előzőleg kilencszer büntetttt özv, Tall Kálmánné tartotta fenn beismerő vallomását, Martinná és Weisz Irén visszavontaik rendőrségi vallomásukat és azzal védekeztek, hogy a rendőrségen bántalmazták őket és csupán csak ezért tettek beismerő vallomást A törvényszék fel is mentette Mártiimét és Weisz írért a lopás vádja alöl és csak özv, Tall Kálmánnét itélte el egyévi és hathónapi börtönbüntetésre, A törvényszók azért nem utalta dologházba Tallnét, mert azzal védekezett, hogy nagy nyomorában követte el a lopásokat. Az Ítélet ellen a királyi ügyész fellebezett ás igy kerültek ma a vádlottak a tábla elé u A tábla széleskörű bizonyítást rendelt el arravonatkozólag, van-e valami alapja a vádlottak azon védekezésének, hogy őket a rendőrségen bántalmazták és csupán csak emiatt tettek beismerő vallomást, A tábla mai tárgyalásán kihallgatta a nyomozást végző rendőrtisztviselőket, akik mind sorra megcáfolták a vádlottak védekezését és hangoztatták, hogy non is állott volna senkinek se módjában a vádlottakat a kihallgatásuk'alkalmával bántaDmazni, A szintén tanúképpen beidézett károsult üzlettulajdonosok .. mind felismerték a vádlottakban ^azokat az egvéneket, akik a kérdéses lopások alkalmával az üzleteikben jártak, Dr. Tyápay Ede főügyészhelyettes ezekután a két vádlott megbüntetését kérte és egyben kérte, hogy utalják özv. Tallnét a dologházba, mert látnivaló, hogy üzletszerűen űzi a lopást ás tisztán csak lopásokból tartja fenn magát. - Dehogyis tartom én fenn lopásokb°l magamat, - ugrott fel a helyéről a főügyész szavai után özv. Tall Kálmámné, - van nekem miből élnem, - mondotta és egy takarókkönyvet húzott elő a blúza alól.-Tessék megnézni, most is kétszer egymásután vettem ki a takárokból pénzt, van nekem pénzem. Az elnök elvette a ..takarékos ' vádlótt°l a betétkönyvet s ebből megállapította, hogy a könyvben egymásután sorakoznak a lopások elkövetése idejében elhelyezett kisebb-nagyobb betétek. A tábla ezekután megváltoztatta a törvényszék Ítéletét, özv, Tall Kálmánnét a dologházba utalta, amelynek legrövidebb tartamát három évben határozta meg, Martin Ödönnét nyolchónapi, Weisz Irént pedig hathónapi börtönbüntetésre itélte, mz Ítélet ellen a vádlottak panasszal éltek a kúriához, /MOT/ H.