Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-18 [160]
FŐVÁROS -BUDA PÁLYAUDVARA. A székesfőváros közvéleményében már rágen ki sert a pé 11 vasút-pályaudvar kitelepítésének gondolata. A jelszó csakhamar odakov ácsolod ott, hogy "a pályaudvar akadályozza a város fejlődését". De a közvélemény elfeledkezik arról, hogy Buda fejlődése már régen túlhaladt a régi pályaudvaron. Midőn most a régóta kisertő gondolat egy uj - a Lenketar magasságában létesítendő - személypályaudvar tervével szilárdabb és foghatóeb körvonalakat nyert, nagyon is időszerű Buda egyetlen pályaudvarának problémáját közelebbről vizsgálni, és a probléma összetevőit, valamint az azt befolyásoló tényezőket egymással összevetni. Dr. Ripka Ferenc ny. főpolgármester, a Budai Társaskör elnöke, - a budai társadalmi egyesületek bevonásával _ kezdeményezte uzt az elő üást, amelynek keretében Nád a s d y Béla ny. vezérkari ezredes összefüggő kapat adta annak a sokrétű és szétágazó problémán ..k, amely a Déli vasút pályaudvarának elhelyezésivel kapcsolatban ma nagyon is idöszoA csütörtökön este megtartott előadás során az elóade hangsúlyozta, hogy nem lehet a szobanforgó p-obiémát tisztán budai szemmel os a székesfőváros s zemüvegan keresztül nézni, mert az legalábbis ugyan- . azon mérvben éS azonos súllyal az országos vasutpolitika szférájába ls tartozik. A kérdés mérlegelésénél kiemelte, hogy az utasforgalom kapa csola.tban a v. sutvonallal, valamint a városfejlődés, a legszorosabb öszszefüggésben vannak egymáss..l. Egyik a másiknak kölcsönösen nemcsak együtthatója, hanem hatványozó ja is. Az élet lüktetését adó e két tényező között a pályaudvar . r. összekötőkapocs. Ahogyan életet teremt JS rohamos fejlőd est biztosit maga körül egy uj pályaudvar, ugyanúgy benit ü lag hat egy pályaudvarnak felhagyása környékének fejlődésére. Ebből a vezetőfonalból kiindulva elsősorban az utasforgalom által támasztott követelményeket világította meg. Vetített térképvázlatok segitségével előbb a Budapestről Induló , majd az érkező utasközönség szempontjából tárgyalta a budapesti pályaudvarok fekvésot. Mindkét esetben különválasztotta a budapesti la kost az idegenforgalom keretében jc lontkezöktől. Egy külön képen szemléltette az e gyes pályaudvarok fekvésének előnyeit es hátrányait a napi utas- he lyi-forgalom szempontj áb*-»l. A felvetett térképvázlatokból kitűnt, hogy a Déllvasut pályaudvar fekvése - hsonlóin mint a Nyugati o - a legelőnyösebb, mig a tervezett uj pályaudvar fekvése valamennyi többi pályaudvarénál aránytalanul kedvezőtlenebb. A vetített váz Ltokból domborodott ki az is, hogy a dunajobbparti vasutforg-lomra vonatkozva a Délivasut pályaudvar még a Keleti pályaudvaránál is előnyösebben fekszik. Az előadó rámutatott arra ls, hogy a nemzetközi idegenforgalom, nemkülönben a fürd őv áros rósz szempontjából különös fontossága van a kitűnő fekvésű Délivasut pályaudvar f entartás ának. Véleménye szerint a Dollvasut pályaudvar kérdése az országos vasutforgalom székesfővárosi viszonylatának egységes rendezése keretében oldható meg. Elképzelése s •'erint az öss-es nemzetközi és dunajobbparti vonatok az újjáépítendő, modern Déli vasúti pályaudvarra volnának bevezetendők. Buda személypályaudvarának v árosfej lesz tő kihatásaival foglalkozva az előadó ama sajátságos tényt emelte ki, hogy Budának központja - az I, kerület - a többi városrészekkel szemben ha akaratlanul is, mostoha bánásmódnak van alávetve. Amíg a fiatal Szentimre város immár két közúti Dunahid, a Műegyetem, és a budaőrsi légikikötő alakjában rövid emberélet alatt számos varosfejlesztő impulzust kapott a köztől, addig Budapest központja eddig egyetlen egy 1 lyen y áros fej lesztő injekcióval sem dicsekedhetik - még pályaudvarát is a Lágymányos fejlesztésére szeretnék kitelepíteni , A városfejlesztés kívánalmainak akként vél az előadó elképzelése eleget tenni, hogy a hegyoldalba részben bevágott régi pályaudvart bombamentes építménnyel befedi, Es «z igy nyert mesterséges külön alapozásra javasolja egy uj eg^sz városrisz felépítését. /Folytatása következik./
