Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

PERCZSL GYÖRGY DR. VEZÉRIGAZG ITó ELŐADÁS., : RÜCIOIT iLl ZÁLÁSI INTkZKED.SEK A, BSZKRT VÁLLALATAINÁL. P e r c z e 1 György dr., a Bszkrt vezérigazgatója ked den délután hat órakor a Magyar Racionalizálási Bizottság előadássorozatának kereteben a Bszkrt dísztermében előadást tartott 11 Racionaiizálá.. si intézkedések a 3s zkrt vállalatainál" címmel. Kifejtette, hogy valamely vállalat racionalizálásának célja gazdaságosság tervszerű fokozása, a vállalat nyereségének növelése . Közüzemnél oly intézkedések is racionálisnak minősülnek, melyek a vál .alat gazdaságosságát nem növelik bár, azonban a közönség erdekeit szolgálj áíc A Bszkrt megalapítása a székesfővárosnak a közlekedés racionalizálására irányuló cselekedete volt. A vállalatok egyesítése már öt évvel előbb, - inkább politikai, mint gazdasági okokb-1, - a székesfővárosi) -3 környéki vasutak jogellenes köztulajdonba vételeve 1 megtörtént, azonban a Budapesti Egyesített Városi Vasutak külső és belső okokból az egyesítéssel megnyíló gazdaságossági lehetőségeket nem használhatták ki. Az egységes tarifa bevezetése az utasforgalmat a vasutak teljesítőképességén felül növelte és Nagy-Budapest fejlődését a helyes telepítési elvekkel ellenkező irányba terelte. A volt Közúti és Városi Vasút Részvénytársaságoknak a Bszkrt-tal va 1c egyesítése, majd a Bszkrt csoporthoz tartozó további kilenc közlekedési v állal atnak a Bszkrt üzeme, illetve igazgatása alá való bevonása már a racionalizálás jegy eben történt és meg is hozta gazdaságossági eredményeit. Ezeknek a vállalatoknak a bekapcsolása revén a fentemii tett ket vasút egyesitett 138.8 kilométeres üzleti hosszával . szemben ma 435.2 kilométeres üzleti hossz áll a Bs zkrt kezelesében, illetve igazgatása alatt. Ezekbe a vállalatokba fektetett tőke 293.2 millió pengőnek fele. meg, amely összegből 55.5 milliót /23 .35 >/ már a Bszkrt ruházó t be. Ezen szervezeti racionalizálás következteben az irodai alkalmazottak számát 241 fővel /26 %/ lehetett csökkenteni. Az anyaggazdálkodásnak 1933-ban megindított racionalizálása során a Bszkrt a raktárak számát 63.2 >b-kal csökkentette. Az anjiagfogyasztás értéke a Bszkrtöál az első évben 7.5, a második évben 31 ft-kal csökkent. A második év kedvező eredményében szerepet játszik az anyagárak esése is. Ámult évben beállott anyagáremelkedés dacára az anyagfogyasztás értéke meg mindig 25 /o-kai kisebb, mint az uj rendszer bevezetése előtt, pedig a teljesítmény 1.4 /0-kal emelkedett. A raktári keszletekben gyümölcsözetlenül fekvő tőke a 3s zkrtnál 31, a BHÉV-nél 45.7 ^o-kal csökkent. A bonyolít anyagnyilvántartást, amely, kereken 50.000 f jle anyaggal dolgozik - a vonatkozó könyve k-s! tételek száma évenkint hat millió - csupán megfelelő gépekkel lehet megbízhatóan és gazdaságosan elvégezni. Ezek a lyukaskártya rendszerű g --pek óránkint 3-500 lyukasztást, 24.000i szortírozást es 6.000 tételnél 90.000 összeadást végeznek, Nyolc ilyen Powers-gepen felül 2 Adrema és 32 Burrough gépet használ a Bszkrt. Az uj székházban 1935-ben felállított automata központtal jelentékeny megtakarításokat ert el a Bszkrt, mert egy beszélgetés kapcsolási költsége azelőtt 19.6 fillérre rúgott, mig ma csak 4,5 fillért tesz ki. Az automatizálás további folytatásával ez a költs ig 2.72 flll :'re, illetve a központok teljesítőképességének teljes kihasználása eset .n 1.58 fillérre fog csökkenni. Érmeszámláló gépeivel a Bszkrt a kezi számolási idő 14 %- •; alatt tudja a hozzá befolyt klsszakaszérméket megszámolni. Az üzemvezetés gazdaságosságát nemcsak korszerű gépekkel, hanem a megfelelő emberanyag kiválasztásával és az alkalmazottak gondos kiképzésével is szolgálja a Bszkrt. 1924-ben alapította meg k-pességvizsgáU Intezetet, amely e nemben, mint különleges gyakorlati célt szolgáig intézmény, első volt Magyarországon, Ez az intézet különleges módszerek és szerkezet- k segítségével a felvételre jelentkezőnek a szolgálat szem: pontjából fontossággal biró, úgyszólván minden testi es lelki tulajdonsáÍ

.-gát számba veszi, Tiz év alatt, több mint 22.000 egyént vizsgált meg a Npszichotechnikai laboratórium; ezek közül csak kb minden negyedik valt be, /FolttSköv./ ORSZÁGOS LEVÉLTAR ' *

y '