Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-16 [160]
H I R E K ELEKES DEZSŐ ELŐADÁSA A DUIÍAUEDEKCE BAJAINAK ORVOSLÁSÁRÓL. A Pázmány Egyetem Kisebbségjogi intézetének előadássorozata kedden befejeződött. Az utolsó előadásban Elekes Dezső a Dunamedence bajainak orvosszereit kutatta, Kifejtette, hogy a kisebbségvédelmi eljárás megjavítására a világ igazságérzetének megnyugtatása érdekében is szükség van, A kisebbségi probléma méregfogát lehetne kihúzni pl, azzal, ha a kisebbségvédelemre kötelezettséget vállalt államokban állandó nemzetközi figyelőszerveket létesítenének. Ezek a kisebbségek panaszainak alapos voltát a helyszinen ellenőriznék, A szuverenitásukat féltő érdekelt államok ellenállását e bizottságok oly megszervezésével lehetne legyőzni, hogy alkalmasak legyenek, kétoldalú ellenőrzéssel, a kisebbségi panaszok alaptalanságának kimutatására is, Addife is, amig a magyar probléma megoldásra megérik, Magyarország nem zárkózhat el a gazdasági együttműködés oly formái elől, amelyek joglemondást nem jelentenek, A kisantant államok egymástól gazdasági előnyöket nem remélhetnek, Jugoszlávia és Románia tipikus agrárállamok, egymásnál áruiknak csal: egy százalékát helyezhetik el. De agrártermény eket Csehszlovákiába sem vihetnek ki jelentős mértékben, mert ez agrárönellátásra törekvő állam külfcrgalmában ugy Jugoszlávia, mint Románia csak 3-4 százalék, al szerepel. Viszont a kisantant államok az utóbbi években Németországból behozataluk negyedrészét szerezték be s kivitelük ötödrésze irányult Németországba, Jugoszlávia a magyar-osztrák-olasz együttes államaival is szorosabb gazdasági kapcsolatban van, mint kisantantbeli partnereivel, Románia külforgaImában pedig ugyancsak a másil politikai érdekszféra államai, lagyarország és Ausztria állanak vezetőhelyen kéraetország után. Az olasz fellépés jobb egyensúlyi helyzetet teremtett a Dunavölgyében, ahol eddig a kisantant alakulata dominált, A magyarosztrák-olasz gazdasági kapcsolat továbbépítésénél elsősorban Németország jön figyelembe, amely mint nagyipari ország önellátási erőfeszítései után is erősen rászorul agrárterraényeinkre. Az áruforgalom uj tendenciája is jelzi a helyes utat, Mig 1933-ban Magyarország kivitelének csak 11-azázaléka ment Németországba, flz utolsó két évben Németország a magyar kivitelnek már 22-24 %-á.t vette fel. Ebben szerepe volt mindenesetre a külforgalmat rendes medréből kitéritő - főleg valutapolitikai okoknak is, A szűkebb Dunavölgy - Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia - egyoldalú agrárterület. Ez is indokolja, hogy a Dunavölgy gazdasági problémájának megoldása nem annyira egy szűkebb dunavölgyi együttműködésben, mint inkább a környező nagy államokkal való kapcsolódásban keresendő. Ma a szövetségek légiója, a paktumok szövevénye borul Európára, Összéforradásuk útvesztőjében már senkisem ismeri ki magát. Szinte valamennyi állam többféle megegyezésben is benne van s ellenségeinek barátaival szövetkéz!. . Ideges hajsza folyik gazdasági eredmények s méginkább a biztonság után, amelyet ma ilyen, holnap amolyan csoportosulással vélnek megtalálni. Pedig minden összefogás egyúttal elzárkózás is a kivülmaradottakkal szemben, A világgazdaságot s a világbékét végredményben nem az államférfiak aláirásai fogják megmenteni, hanem az a belátás, mely fel tud emelkedni az egyetemes emberi érdekek átérzésének magaslatára, A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott előadást a jelenvolt előkelő és nagyszámú hallgatóság lelkes tapsol:, al honorálta ./MOT/B, -—PRO DOIíO: HBÍÍIGAZTTÁS. Mai 16, kiadásunkban az Ujságiro ; szabadság lakomájáról adott hiradásunk végére hiba csúszott, amennyiben az Magyar Ujságirók Egyesülete nem Jókai és Kossuth sirját koszorúzta meg i a Kerepesi temetőben, hanem koszorút helyezett Petó*fi és Jókai szobrára. \ /MOT/B. ORSZÁGOS LEVÉLTArt ~ ' ' ]
