Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-23 [160]

KUND EDE ELÖiDÁS i AZ ALFÖLD KISZÁRADASARóLc Ma délután 6 órakor tartott.?, ül.38ét saját helyiségében a Magyar Mérnök- «s Építészetiét vizépit si szakosztálya, amelynek tárgya Kund Ede "Az Alföld kiszáradása a mezőgazda szemivel nézve" cimü előadása volto Az előadó az Alföld kiszáradásának okát termelési rendszerünkbcn jelölte meg. Nem esik - mondotta - kevesebb csapadék most sem, mint évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt, de nagyobb része folyik le a csapadéknak és Így kevesebb szivárog a talaj o&. Minél sűrűbb növényzet boritja a talajt, a csapadéknak annál kisebb része folyik le róla. A rétcfc, legelök feltörése, a legelők túlságos leiege: u

etése, a tarlók gyors feltörase, a kukorica terme léé kiterjesztése, a gyomok irtása mind a vizlefol, ást fokozzák. Alföldi jellegű területeken a lefolyó viz egyes mélyebben fekvő h lyeken, laposokban vadvizek, belvizek alakjában összegyűl. Az egyszer már igy összegyűlök vlz levezetése mezőgazdasági szempontból is kívánatos és szükséges • De éppen a viznek ilyen össze fut ás át'kell megakadál óznunk, hogj a csaja dék-viz elfolyhasson arról a helyről, ahova .leesett. Ezt az elfolyást sok évtizedes amerikai és néhány éves hazai tapasztalatok szerint egyszerűen es biztosan meg lehet akadályozni azzal az eljárással, amit az előadó "sáncolás" -nak nevez. Ez nem .venként visszalő éré, hanem csak eg.szer elvégzendő munka, amely alföldi jellegű területen nem k 'ül többe, sőt legelőn esetleg lényegesen kevesebbe, mint egy szántás. Ugy hazai, mint amerikai tapasztalatok szerint a költségeket már az első év term-stöbblete többszörösen fedezi és a legszárazabb időjárás eset-in ls kielégítő termést biztosit, A mezőgazda szemivel nézve tehát Alföldünk kiszáradt - mondta az előadó - de • a kisz.radás ellen a gazda mérnöki segítséggel sikeresen Védekezhet. A védekezés az ideihez hasonló, t .vaszi vízkárokat ls csökkenti. A nagy tapssal fogadott előadásért az elnök mondott köszöne»tet, majd a szakosztály ülését bezárta,/MOT/j• -A 16. 0R3S.C-03 C3ERK. SZ ÖR^'zDTÖI TÁBOR. A Magyar Cserkészszövetség 1937. :.. rcius 20-25-ig rendezi 16, országos őrsvezetői táborát a hárshegyi Cserkészparkban. Az idei évben sikerült először nagyobb tömegben munkás ifjakat az őrsvezetői táborra f t Ihozni. Ezzel is ki akarják domborítani ..zt a gondolatot, hogy a cserkészet magyar fiu es magyar fiu között nem ismer különbséget, csak abban, hogy ki hogyan végzi el munkáját. Az őrsvezetői tcSbor célltüzése több irányú. Indítékot ad az egységes cserkés zsrvi légn^zet kialakításához. Eísisorban használható, ügyes őrsvezetőket akar nevelni, illetve k.peznl. Vezetői értékeket hoz felszínre. A tábor progttmmja eresen gyakori, tl. Felöleli a korszerű cserkészet minden ismeretterületét, ée nemcsak Ismeretet ad, hanem vezetői szemszögből rögtön az oktatás mi kent j re is felvilágosítást nyújt, A tábor programmj ábél kiemelkedik; egy egasznapos portyázás, ggy nagy akad élyverseny j Rendszeres légoltalmi kiképzés, ogy oktató jellegű cserkész j át ék. Minden este tábortűz. A tábor parancsnoka Kolozsvári B a o • s- ,..gos vizivezetótis zt./MOT/B* A HONV D F Ö PA RANG S NOK A HÁRS HE G .1 CS' RKÉS Z TÁ30 RHAN. Vitéz Sónyi Hugó altábornagy, a honvédség főparancsnoka Németh János*., vitéz Farkas Ferenc ve z .rkari ezredesek --s vitéz Bodros sy Manó ezredes kíséretében megtekintette a hárshegyi cserk.-.szőrsve'-:etei tábort, A honv-dfőparancsnokot a tábor bej Iratánál dr. Papp Antal ny. államtitkár, országos elnök,, Éry.Emil országos ügyvezető elnök, Ulbrich Hugó társelnök es vitéz Faragó Ede országos cserkosz vezetőtiszt fogadták. Megtekintette a tábort a székesfőváros testnevelési vezetője ÍS./MOT/B,