Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

A MAGYAR GYORSÍRÓ TÁRSASlö /STOLZEvFENYVESSY RENDSZER/ március 14-én, vasárnap tartotta évi reades közgyűlését dr.Baránski Gyula m,kir.kormány fó'tanacsos elnök lésével, a képviselőház gyors iroda jában.A közgyűlés az évi jelentésok tárgyalása és elfogadása után az ezévben tartandó Fenyvessy-centenárium megünneplésének programijával foglalkozott./- ŰT/B. Pro dömo: A hir szives közlését tisztelettel kéri Oláh János, a HOT munkatársa. . ií ;LLA ÁLLAMTITKÁR BE3ZÍDE A HONSZERETET MÁRCIUSI ÜNNEPÉN. A Honszeretet Egyesület, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság es a II.Rákóczi Ferenc Országos Kuruc Egyesület szombaton este a Magyar Mérnök- és Epit-szegy let székházának dísztermében közös márciusi emlékünnepet rendezett,. Hallá Aurél államtitkár, a Honszeretet Egyesület elnöke mondott megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy március tizenötödike az egész nemzet ünnepe. Nemzetet mondok, nem társadalmat, vagy társadalmi osztályt, nem hivatalnokok és polgárok, nem nagybirtokosok és kisiparosok, vagy gyárosok, nem politikai pártok, vagy világnézeti irányok ünhepe a március 15», hahem minden magyar emberé, az egész magyar nemzeté. -Az ifjúság március tizenötben a fiatalság tetterej ét ;

érzl, kipirult arccal a márciusi ifjakat, a Tizeket idézi. A főváros és vidék a gondolat es sajtőszabads ág 'emlékezetét ünnepli március idusán* Irodalmi-társaságok Petőfi ünnepévé avatják e napot* A föld népe pedig) különösen az 'Alföldön március ti zenötödikén a föld felszabadulását, apáin, k, nagyapáinak kiemelkedését ünnepli az örök j obbágy s ágból* A gondolatok az 'egyéneké és érdekelt osztályoké, azok tehát eltérne k*De az g-'zes az egész nemzeté, az egész nemzet. őrzi,hogy 1848*mároi us 15-én olyasvalami történt, ami magába olvasztotta a nemzet elnisakárasának és elnlirtudásának tényezőjét* - Ma szintén nehéz, napokat élünk. Refomrk öve telesek zaj ától . visszhangzik közéletünk, mely'a trianoni börtön falai közé zártan kémleli a szabadulás módozatalt. Egyetemi ifjúságunk ma Is örök lázban él, tüntetések tüntetést követnek, de munkásságunk, mezőgazdasági népessé_ gürk, kisiparunk es kereskedelmünk is végzetes küzdelmet folytat a megülhet-sjrt. Jobb jövőnk egyedüli zálogé ma még nem e gyéb,mint az a biztató tünet, hogy az egységes nemzeti érzés megvan, egyre fejlődik és döebeneées erejűvé válik a nemzeti mult hagyományaihoz való ragaszkodásban. Ez a

;

z egység nem azonosság,okból tevődik össze. Nem ls politikai p ár tegy s-J.gr e gondolok, de gondolok arra az egységre, amely a szivekben gyökerezve, egyetlen nagy testben, a magyar nemzet egységes szervezetében jelentkezik. Az elvégzendő munka sokféle és szétágazó, de valaraenynyien érezzük itte földön, hogj testverek vagyunk, sorsunk egymástól elválaszthatatlan. Hallá államtitkár tetszéssel fogadott beszéde után M a t o 1 c s y Mátyás országgyűlési képviselő szolalt fel.'Kifejtette, hogy Kossuth Izzó ha?, af is aga eggyé kovácsolta a nemzetet, Kossuth a magyar fajban látta az erőt, hogy munkája nem hozta meg a gyümölcsöt, nemcsak az ő tragédiája, hanem a magyar faj tragédiája. A magyar nép ma sem szabad, nem önálló és nem független. A magyar nép nem kapta meg -let .nek alapforrását, a földet, az egyenlőség hirdetése papíron irott malaszt, ma is válaszfalak hasogatják szét a társadalmat. A magyar fajt fel kell szabadítani saját határain belül, mindenre elszánt küzdelemre van szükség, becsületes munka, harcrakészség, a magyar faj öntudatának felébredése hozhatja meg az annyira áhított javulást. I A Rákóczi Egyesület raszéről Doriáth György méltatta 1848.márclus tizenötödike. történelmi jelentéségét,majd a Himnusz elénckleséve 1 Vplárt Véget a lelkes hangulatú ünnepség. /MOT/Ma.