Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-16 [160]
AZ UJiAGIRóK 3ZüB;éD3ÁG-LA'- OilmJA. A Magyar Uj3ágir°k Egyesülete nárciu3 15-én, hétfőn délben rendezte a New-York étteremben hagyományos szabadság-lakomáját> amelyen az ünnepi beszédet 3 z e n d y Károly, Budapest széaesfőváros polgármestere mondotta, A Szabadság-lakomán résztvett Karafiáth Jenő, Budapest főpol. ar.estere, a • ainiszterelnökség sajt ü 03ztálya részéről Rákóczy Imre, a sajt°osztjly vezetője, helyettese, Pásint Ödön és Kolozsváry-Borcsa -mihály, a külügyminisztérium sajt°osztályának vezetője, ázent-Istvány Béla és helyettese, Durugy Ferenc, ott voltah a budapesti napilapok főszerkesztői és a magyar uj sá.girorend tagjai igen nagy szambán. Az első pohárköszöntőt I! á r k u s Miksa udvari tanácsos, a Magyar u jsagir° Egyesület elnöke mondotta a kormányzóra, majd 3 z e n d y Károly polgármester tartotta meg nagyhatású ünnepi beszédét a Jókaiserleg megemelésével. Igen tiszte t Uraim! Ünnepnapra gyűltünk össze a fehérasztal-, nál - kezdte beszédet Szendy polgármester -, hogy nagy idők eml kenek áldozzunk, A Magyar Újságírók Egyesületének vezetősége az idén engem, Budapest önkormány z-. tán,-, k e Is j tisztviselój at| a polgármestert/ hivott fel arra, hogy tradicionális szabadságlakomáján, kezemben a Jókai-serleggel az ünnepi beszédet mondjam. Szép' és nemes feladat március idus áréi megemlékezni, mert ez a nap melyen összeforrott a nemzet legszentebb érzéseivel ás történelmi emlékeivel. A nemzeti közvélemény március 15-ét kezdettől fogva ünnepnek érezte, önként tört ki a lelkekből a márciusi szellem kultusza, A magyar nép ezen a napon mindenkor ünnepet szentel azoknak á2 eszméknek, melyeket egykor a márciusi ifjúság tlzenk,t pontja hirdetett. Hitte..'- „s lelkesedéssel idézte az évfordulón'nagy. fiainak eml.két, Petőfi ->s Jókai s ze • 3emét, kik a magyar törtenelem egyik iegssebb győzelmét vívták ki vértelen küzdelemmel. Korszakos jelentőségű vívmányokat ^rtek el anyagi hatalom nélkül tisztán az eszmék erejével, a hit es a gondólat hatalmával, - Ez'a legszebb vonása a márciusi nagy napnak, A magyar szabads ágünnep páratlanul áll a népek hasonló történelmi emlékei között. Március 15, az eszmék szellemi erejének, a lelek fegyvertelen hatalmának felemele ünnepe, mikor a nemzeti öntudaton keresztül az ember felsőbb rendeltet .s ere, az igák világalakitó jelentőségére eszmélünk. A nap 'eszmei sz psege ás lelki mélysége csak fokozza a hitet és meggyőződést, mely az utókort a márciusi ideálokhoz füsl* Mikor a törvényhozás március idusa; nemzeti ünnepnek nyilvánította, akkor azzal kijelentette, hogy a márciusi eszmén, ek nemzeti _s állami életünk szellemi birtokához, ősi örökségéhez tartoznak. - Ebben a tudatban éflí megitelesben kéli értékelni zok«t a gond cl. tok. .'t, melyek a márciusi vívmányokból maj*«dtak reánk, mint termékenyítő es éltető erők. A márciusi eszmék azóta megvalósultak, belea-pültek a nemzet alkotmányos életébe. A parlamentáris rendszer int zményesen működik, a többi nagy gondolat is testet öltött az idők folyamán, az ország közéletet, jogrendjét, kultúráját a márciusi eszmékből fakadt szellem alakította ki ss emelte arra a fokra, amelyen ma áll, - Igen tisztelt Uraim! A szabadság ünnepnapján mai, en -rzem a történelmi összefüggést a nemzeti szabadság, a szabad sajtó és az önkormányzat között, A szabadság, újságírás, önkormányzat együtt j ára fogai, mak, eg irányú, egy tartalmú gondolat, egyik a másik nélkül nem életképes, nem igazi erő. Ebben az eszmei összefüggésben merem mondani, ha foglalkozásomnál fogva nem is vagyok ujságir 0 , de ugyanazt a hivatást teljesítem az egyetemes nemzeti élet szolgálatában, a magyar g.nius ziiak mindig a szabadság volt az éltető eleme. Ha a honfoglalók vers ze: zödes ;re gondolunk, vagy Szent Istvánjuk az autonómia esi gondolatát, a vármegyei rendszert megalapozó törvén ; ei t nez.iük, kasőbbi Idákból pedig uz fényhulla pontjait, vagy- Verbőczy törv ánykönyv -t:olvassuk, mindegyikbei a szabadság levegője árad felénk. A szabadság napfény, amelyből a nemzet életereje fókád. Szabadság nőikül nem fejlődhetik ..rt dk ál ló, virágzó kultúra. A történelem lapj a Írói megbízón^ os alhatunk, hogy a szellemi ás anyagi kulB tura a szabadság éltető leveg.jj =ben emelkedik arra a magasl.-.t-v, ami a neHVnesebb "-telemben vett emberihez méltó* /Folytatása következik./ .. , _ . _ _
