Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-20 [160]

EGYHÁZI HÍREK /Raffay Sándor püspök feltűnő válasza Bangha Béla cikkére.

Folyt,/ Ezt "megmutatta akkor, amikor az unió kedvéért lemondott a keleti papok nőtlenségéről, beleegyezett a két szin alatti áldozásba*, s a hazai nyelvű istentiszteletek fenntartásába". Utal még arra is, b.gy a szentek imádása és könyörgő közbenjárása és a "Krisztus egyedülálló megváltói közvetítése között lényeges különbséget tesz a római Missale". A kritikai szellemnek is lehet tágabb teret adni, az egyCPtemes papság elvét is elfogadta már a római egyház "az Actio Catholica jegyében", Megvan győződve arról, hogy ha a protestáns világ jobban belemélyedne a rk. egyház dogmáinak valódi értelmébe, nem találná azokat a maga vallási felfogásával olyan élesen szembenállóknak, hogy ne lehetne kereshi a közös megegyezés útjait. - Ám jó - igy szól Raffay püspök -\ hát beszéljünk róla. Mindenesetre ez az első alkalom,hogy a megbecsülés előfeltételével közelednek hozzánk. Én ezt Örömmel köszöntöm, mint aki kezdettől fogva máig a keresztyén egyházak békés, nyugodt, együttes nemzetépitő és kulturát-ápoló munkájának híve és követelője vagyok. - Az együttes munkának eredményéi, és az egymáshoz való testvéries közeledés biztonságát és komolyságát azonban csakis egymás kölcsönös megbecsülése alapján tudom elképzelni. Szövetkezett felek nem keseríthetik és nem ostromolhatják egymást. Ha unióról talán nem is beszélhetünk, unió lóról tárgyalhatunk. Egyesülés talán még lehetetlen, de az együttes fellépésnek nincs komoly és elháríthatatlan akadálya, - De.akkor kezdjük a bántó és keserítő ellentétek kiküszöbölésén. Állítsa vissza a római egyház a Lambruschini-féle exceptiót, hogy a vegycsházasságok kérdésében ne ismétlődjék meg köztünk naponként a keserűség és a keserités. Nem hiszem, hogy ennek visszaállítása különösebb nehézségekbe ütköznék. De ha ütköznék is, a vallásellenes erőkkel való együttes harc, a keresztyén erőtényezők együttes erőkifejtése és összetörött nemzetünk életének és jövendőjének együttes munkál ás a olyan felséges életcél és életprogramm, amelynek megvalósításáért minden akadállyal érdemes megküzdeni, - Az erősebbnek pedig még egyéb erkölcsi kötelességei is vannak. Krisztus evangéliuma tisztán állitja mindenki elé ezeket a kötelességeket. Hogy most az erősebb fél megmozdult, az nekünk megnyugtató reménység^ ha majd tettre is.elszánja magát, az nekünk kész öröm lesz. De öröm lesz a keresztyén egyház fejének, az Ur Jézus Krisztusnak és öröm lesz szomorkodó nemzetünknek is, - igy végzi nagyjelentőségű hozzászólását Raffay Sándor püspök, /MOT/F. MAGÓCS KÁROLY ÜNNEPI PRÉDIKÁCIÓJA A K0S3UTH-EMLÉKISTENTISZTELETEN, ÍJ Kossuth Lajos halálának mai évfordulóján, szombaton J délelőtt emlékistentisztelet volt a Deák-téri evangélikus templomban, / A közeiét ismertebb személyiségei közül ott volt Tóth Pál országgyűlési képviselő,aki a Nemzeti Egység Pártját is képviselte, Szépesváry Pál tanácsnok a székesfőváros részéről, Szabó Sándor ny,főispán,Broschko G,Adolf és Kemény Lajos evangélikus esperesek, vitéz Nagy Károly ny. altábornagy, Taubinger Rezső ny.tábori vezéreeperes, Brechtéi Frigyes ny ,e zredeshadbiró, Hlttig Lajos ny .középiskolai igazgató és többen mások. Felvonult a fasori evangélikus flumnázium tanulóserege, Endrődy Frigyes tanárral ós a Deák»téri evangélikus leánygimnázium növendékei, Bánkuti Dezső igazgatóval az élen. Kapi.KrálJk Jenő orgonaelőjátéka után felzendült a közének; "Népeknek Istene* Ki e hős nemzetet Sok századéve már ,i Hogy hiven vezeted..." /folyt, köv*/ f

v <iXG