Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-20 [160]
EGYHÁZI • HÍREK RAFFÁY SÁNDOR PÜSPÖK FELTŰNŐ VÁLASZA BAÍIGHA BÉLA CIKKÉRE. R a f f a y Sándor dr.evangélikus püspök csak^a legutóbbi napokban érkezett haza külföldről, hosszabb üdülőszabadságáról a igy csupán most válaszolhat Bangha Bélának a keresztény unió kilátásait megvilágító cikkére. Raffay püspök refleksziója során - amely a holnapi "Evangélikus Élet "-ben jelenik meg - a következőket mondja: - A "Magyar Szemle" ezidei februári számában szokatlan cikk jelent meg, a felekezetközi viszonyokról szól, Bangha Béla jezsuita páter irta és a protestantizmusról emberséges hangon beszél. Ha ez a hang szemfedője a multak hántásainak, ha a cikkből kicsendülő megértés uj jövendő hajnalának pirkadását jelenti, akkor igaz Örömmel üdvözlöm a .cikket. - Bangha Bélát az istentagadó mozgalom sokirányú felsorakozása indította annak a gondolatnak felvetésére, nem lehetne-e a keresztyén egyházak reuniójárói komolyan beszélni? "A felekezeti háborúk és hitviták kora rég lejárt, helyettük azonban szembeszökő az élet és a művelődés messzemenő szekularizációja, aminek részben szintén a keresztények vallási megoszlása az oka." Ezt állapítja meg a cikk irója.Helyes és okos megállapítás. Az ls igaz, hogy "a reunió, legalább mint homályos vágyálom, ott szunnyad sokak lelke mélyén". - Utal a háborút követő forradalomban nálunk is megalakult "Vallásvédelmi Szövetség" felekezetközi munkájára, igy folytatja Raffay püspök Bangha Bélának szóló válaszát. — Érdemes feljegyezni,hogy e szövetség a Deái.-téri isi.ólában tartotta összejöveteleit, legtöbbször az én elnökletem alatt és abban a római katholikus egyházat fé3bivatalcsran egy kanonok képviselte. Bizonyos tervezet is készült ott a keresztyén egyházak egységesítésére vonatkozólag, Genfben 1920_ban vettem részt elsőizben a-Élt és Szervezet"f elekezetközi és nemzetközi tanácskozásán, ahol a róm.kath.egyház ugyancsak félhivatalosan képviseltette magát, A Helsingőrben 1923-ban megalakult ugyancsak felekezetközi egyetemes szervezkedés/'Life and Work"/ alakuló ülésén is a húszak egyike voltam, akik Söderblom érsek nagyszabású elgondolásait formába öntötték. Az 1925-iki első egyeteiaei'^konferenciára a római szentszék is meg volt hiva, Söderblom személyesen is tisztelgett a pápánál és kérte,hogy a tanácskozásokban képviseltesse magát, A válasz elutasitó volt; másolata birtokomban van. Ugyanaz a megokolása, amit Bangha Béla az unfj£ r °l irott cikkében mond: Róma nem engedhet, Róma csak a teljes meghódolást követelheti. Amint a cikkíró'mondja: "Egy katholikus-protestáns uniónak dogmatikai vonatkozásban csak egyetlenegy módja lenne lehetséges: a protestánsok visszatérése a kath.egyházba . Nagyon becsületes Bangha Béla részéről erre vonatkozólag az a megfelelő megállapítás, hogy ez a hely zet ^ azonba n protestáns részről "egyenesen harakirit jelentene: egy négyszáz éve^keservesen védelmezett álláspontnak, amelyért vér is folyt, meaculpázó visszavonását", - Köszönöm Bangha Bélának ezt a kijelentését, mint annak igazolását, hogy megadja a protestantizmusnak az őt megillető tiszteletet és megbecsülést. Ha tehát sem a római katholikus, sem a protes'1 táns tábor nem engedhet mai szellemi, erkölcsi, vallási és történelmi / birtokállomanyából, lehet-e mégis az unió kérdéséről bármit is beszélni? ) - Bangha Béla utal arra a történeImj^ényre, hogyha római ' kath,egyház is tud, ha akar, engedményeket tenni az unió kedvéért, /folyt, köv./
